Nárcisz
7 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Nemcsak a vitamin, a böjt is hasznos lehet koronavírus ellen

2020.10.18. 19:00
Milyen élettani fegyvereket kínál az evolúciónk?

Tudjuk, hogy a D-vitamin-hiány nagymértékben növeli az esélyét a koronavírus-fertőzésnek és a hozzá kapcsolható halálozásnak, ráadásul a legújabb kutatások szerint a megfelelő dózisban és módon szedett D-vitamin 70 százalékkal csökkenti mind a fertőzés, mind pedig a halálozás valószínűségét. 

A legújabb kutatások szerint a D-vitamin mellett a böjt is természetes és segítség lehet a koronavírus ellen. A hetente végzett böjt bizonyíthatóan elősegíti az autofágiát, és 

bár a betegséget semmilyen formában nem gyógyítja

az immunrendszer aktiválásával fokozza a kórokozókkal szembeni ellenállóképességet.

Ugyan az immunrendszer központi szerepet játszik az új koronavírus, a SARS-CoV-2-fertőzés leküzdésében, ha a szervezet védekezése nem megfelelően szabályozott, károsodott tüdőfunkciók és halál is lehet a vége.

Koronavírus és immunrendszer

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) és más koronavírusok – a SARS-CoV és a MERS-CoV – által okozott fertőzés hasonló kórélettani lefolyást mutat. A SARS-CoV-2 az angiotenzinkonvertáló enzim 2 (ACE2) receptorhoz kötődik, amit főként a tüdő léghólyagocskáinak hámsejtjei termelnek. A vírus örökítőanyaga a gazdasejtbe jutva átveszi az irányítást a sejtműködés folyamatai felett, azokat károsítja, majd elkezd sokszorozódni. A fertőzés folyamata és a sérült, elpusztult tüdősejtek helyi immunválaszt indítanak el a gyülekező immunsejtek (falósejtek: monociták és makrofágok) segítségével. A legtöbb esetben a vírusfertőzést követő immunválasz viszonylag gyorsan alábbhagy, és a betegek maradéktalanul felépülnek. Súlyos esetekben azonban a fertőzés rendkívül veszélyes szövődményeket eredményez. Ilyen a nem megfelelő immunválasz következtében kialakuló tüdőgyulladás is, melyben jellemző a gyulladásserkentő anyagok emelkedett és tartós szintje. 

Az állapotot „citokinviharnak” is nevezik,

aminek következtében kiterjedt tüdőödéma, akut légzési distressz-szindróma (ARDS) és több szervi elégtelenség léphet fel. A folyamat halálos.

Nem specifikus (természetes, veleszületett) immunválasz. Ha kórosan megnő a gyulladásserkentő anyagok mennyisége, és „citokinvihar” alakul ki, az könnyen végzetes lehet.
Nem specifikus (természetes, veleszületett) immunválasz. Ha kórosan megnő a gyulladásserkentő anyagok mennyisége, és „citokinvihar” alakul ki, az könnyen végzetes lehet.
Fotó: Index

Vírusfertőzés során a veleszületett immunrendszer mellett a szerzett immunfolyamatok is beindulnak. Ezek az immunválaszok fokozzák a gyulladást, vagy semlegesítik a behatoló vírusokat. Bizonyos sejtek (az APC-sejtek), ilyenek például a makrofágok, a vírus felszíni mintázatát, az antigént mutatják be asegítő T-limfocitának. A nyiroksejt aktiválódik, majd több formába alakul, és elindítja az immunsejtek által közvetített és az ellenanyaggal működő immunválaszt. Az egyik T-limfocita-típus (T-killer sejt) közvetlenül pusztítja el a vírussal fertőzött sejteket, mások az ún. természetes ölősejteket aktiválják.

A védekezési folyamat során keletkeznek memória-T-sejtek is.A T-helper sejtek az úgynevezett B-limfociták plazmasejtekké alakulását is serkentik, melyek aztán koronavírus-specifikus antitesteket (főleg IgM és IgG) generálnak. Ezek az antitestek viszont megkötik és semlegesítik a SARS-CoV-2-t. A B-sejtek egy része is memóriasejtté alakul.

Az ép és edzett immunrendszer a memóriasejtek segítségével egy esetleges újrafertőződést nagyon hatékonyan kezel.
Az ép és edzett immunrendszer a memóriasejtek segítségével egy esetleges újrafertőződést nagyon hatékonyan kezel.
Fotó: Molnár Dávid/Index

Sok más kórokozó (patogén) mikroorganizmushoz hasonlóan a SARS-CoV-2 is olyan mechanizmusokat fejleszt ki, amelyek segítenek számára kikerülni az immunrendszert.

Autofágia

Kulcsfontosságú szerepet játszik mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás szabályozásában egy 

speciális sejtfigyelő és Biztonsági rendszer, az autofágia.

Az autofágia az élővilág evolúciójának ősrégi és időtálló fejlesztése, mely egy sejten belüli emésztést végző szervecskéhez, a lizoszómához kapcsolódik.Ennek során a sejtszervecske megköti, lebontja és újrahasznosítja a nem megfelelő molekulákat és behatoló kórokozókat.

A folyamatnak azonban vannak más fontos funkciói is, melyek a sejtek túlélésével, pusztulásával, öregedésével és immunitásával függenek össze. Részt vesz a kórokozók (például vírus) immunrendszernek való bemutatásában, befolyásolja az immunrendszer gyulladásserkentő és -csökkentő anyagainak termelődését és hatását, valamint az immunsejtek működését. 

Az autofágia folyamata. A lépéssor veleszületett, öröklött immunválaszt válthat ki gyulladásserkentő anyagok (citokinek) segítségével, valamint segíti az immunsejtek kórokozóhoz való vonzását és aktiválását. (Vírus – lizoszóma – citokinek – immunsejtek vonzása, aktiválása.) Az ábra felső fekete határvonala a sejthártya, a belső kék körív a sejtmaghártya.
Az autofágia folyamata. A lépéssor veleszületett, öröklött immunválaszt válthat ki gyulladásserkentő anyagok (citokinek) segítségével, valamint segíti az immunsejtek kórokozóhoz való vonzását és aktiválását. (Vírus – lizoszóma – citokinek – immunsejtek vonzása, aktiválása.) Az ábra felső fekete határvonala a sejthártya, a belső kék körív a sejtmaghártya.
Fotó: ncbi.nlm.nih.gov/Index

Az autofágia szabályozza bizonyos immunsejtek – a T- és B-limfociták – fejlődését, túlélését és szaporodását is.

Az autofágia folyamata nélkül nem képesek megfelelően specializálódni az immunsejtek segítő, ölő és memóriasejtekké.

Böjt 

Definíció szerint a böjt 24 órát meghaladó teljes kalóriamegvonás.

Az autofágia stressz esetén – például fertőzés, betegség, éhezés és böjt – kiemelten fontos, mivel a makromolekulák újrafeldolgozásával szerepet játszik a sejtek tápanyagokkal és energiával való ellátásában. A folyamat központi molekulája az mTOR.

  • Tápanyagban gazdag körülmények között az mTOR az autofágiát gátolja
  • Éhezés és böjt időszakában az mTOR az autofágiát aktiválja

Ha tápanyagban gazdag körülmények miatt az autofágia gátlódik, a vírusfertőzés súlyossága, a kórokozók szaporodása és fertőzőképessége nő! Ha az autofágia aktív, a vírusfertőzés mértéke csökken.

Számos vírus az autofágiát gátolja, és így segíti önmaga sokszorozódását.

Egy nemrégiben végzett tanulmány igazolta, hogy az új koronavírus-fertőzés az autofágia folyamatát szinte elnyomta,és kimutatta, hogy az autofágia indukcióját célzó gyógyszeres beavatkozás hatásos lehet a fertőzés ellen.

A hetente végzett böjt – a célzott tápanyaghiány segítségével – stimulálja az autofágiát, és az immunrendszer aktiválásával csökkenti a kórokozók fertőzőképességét.

Egy Tokiói Egyetemen végzett kutatás megállapította, hogy 24–46 órán át éheztetett patkányokban szinte minden létfontosságú szervben rendkívül aktív volt az autofágia, és legyengített kórokozó hozzáadására az állatok ellenanyag-termelése megkétszereződött.

Az éhezés által kiváltott autofágia javítja a sejtek és így a szervezet stresszel – pl. vírusfertőzéssel – szembeni ellenálló képességét az anyagcsere flexibilitásán és alkalmazkodóképességén keresztül!

A kórokozók a szervezet energiáját felhasználva szaporodnak. Ha képesek vagyunk energiahiányos élethelyzethez alkalmazkodni, az fél győzelem!

Az éhezés (böjt) kiváltja az autofágia folyamatát. A lizoszómák képesek a vírusokat is bekebelezni és elpusztítani.
Az éhezés (böjt) kiváltja az autofágia folyamatát. A lizoszómák képesek a vírusokat is bekebelezni és elpusztítani.
Fotó: ncbi.nlm.nih.gov/Index

Rendszeres böjt hatására csökken a szervezetszintű gyulladás, nő az inzulinérzékenység. A Tokiói Egyetem kutatói ennél is tovább mentek. Mi történik még? És ha több napon keresztül böjtölünk (éhezünk)? Hisz az ősember ezt is túl kellett, hogy élje – ha pedig neki sikerült, a módszert az evolúció megőrizte számunkra is előnyös tulajdonságként, nem? Ha három napon keresztül böjtölünk, az alábbi folyamatok mennek végbe:

  1. Nagyjából 12 óra éhezést követően a szervezet egyre inkább a tartalékolt zsírokból nyer energiát, ha lehetséges.
  2. 18 óra eltelte után megjelennek a vérben a ketonok, az energiaképzés már maximálisan zsíralapú.
  3. 24 óra elteltével felerősödik az autofágia nevű folyamat, vagyis a sejtek megtisztulnak a helytelenül működő sejtalkotóktól és kóros molekuláktól, fertőző mikrobáktól.
  4. 48 óra éhezést követően a növekedési hormon vérbeli koncentrációja közel ötszörösére emelkedik. Nagyjából 50 óra után a vércukor- és inzulinszint minimálisra csökken, a sejtek inzulinérzékenysége szignifikánsan megnő.
  5. 72 órát meghaladó böjt esetében megkezdődik a helytelenül működő immunsejtek lebontása is.

Tudjuk, hogy immunhiányos vagy csökkent immunrendszeri működésű embereknél a COVID–19 tünetei és szövődményei súlyosabbak, ezért esetükben a fertőzést, illetve a halálos kimenetelt megelőző intézkedéseknek a stressztűrő képesség fokozását kell célozniuk.

Fertőzötten már nem használ. Mit tehetünk?

Az egyetlen igazi probléma az, hogy már meglévő koronavírus-fertőzés esetén a böjt olyan tápanyaghiányt és stresszt jelent, amihez a szervezet már legtöbbször nem tud alkalmazkodni, így már beteg személyek számára az orvosok egyöntetű véleménye szerint böjt nem javasolt

Azt is fontos tudni, hogy a böjt koronavírussal kapcsolatos pozitív élettani hatására vonatkozóan nincsenek empirikus adatok és nincs olyan kutatás, amelyben a koplalás hatékony stratégiaként szerepel.