Diána
11 °C
22 °C

Németh Lajos: Meg kell regulázni a cégeket

2020.10.20. 08:24
Az ismert tévés meteorológussal a klímahelyzetről beszélgetett az Index munkatársa.

Mit csinál mostanában mindenki meteorológusa?

Egy klímacég márkaarca lettem nemrég (Fisher), pedig nem hittem abban, hogy a benti levegőt egyszer majd hűteni kell nyáron. Viszont most olyan meleg nyarak jönnek, hogy muszáj légkondit használni – ha az ember nem teszi, könnyen 30–35 fok fölé mehet a benti hőmérséklet, és ez már kedvezőtlen hatással van az ember kognitív képességeire és egészségére. Van még néhány futó projektem, amelyek értelmet és küldetést adnak nekem.

Hiányzik a régi munkája? Milyen projektekben vesz mostanában részt?

Az időjárás természetesen része maradt az életemnek, és több projektben is dolgozom. A YouTube-on én vagyok a bemondó a „Honnan fúj a szél?” című időjárás-előrejelző műsorban, és a közösségi oldalamon épp most léptem át a harmincezredik lájkot – jó érzés, hogy ennyien adnak a szavamra. Iskolákban, könyvtárakban is szoktam előadásokat tartani „Mi lesz veled Föld, mi lesz veled éghajlat?” címmel. Az ismeretterjesztést nagyon fontosnak tartom, elsősorban a fiatalabb generációk számára.

Mit gondol, mi lesz az éghajlattal?

Alapvetően mindig is a rövid távú előrejelzés volt a szívem csücske, hiszen 2-3 nap múlva mindig kiderül, hogy igazam volt-e. Az utóbbi években viszont egyre jobban kezdett érdekelni a Föld jövője, a közép- és hosszú táv. Tudatosult bennem, hogy meg szeretném élni 2050-et, hiszen manapság 100 évet élni már nem lehetetlen.

Emiatt és a családom miatt kezdtem el gondolkodni és kutatni, hogy megtudjam, lesz-e 50 fok a Kárpát-medencében nyáron, vagy hogy tengervíz alá kerülhet-e egyszer Európa egy része. Szeretném, hogy sokáig éljenek még emberek ebben a térségben, de egyelőre a következő heti időjárást sem tudjuk mindig pontosan előre jelezni – nemhogy azt, mi lesz harminc, hatvan vagy kilencven év múlva.

A piros területek víz alá kerülnének, ha 5 méterrel nőne az óceánok magassága. A grönlandi jégtömb 5–7 méterrel emelné meg a vízszintet, ha teljesen elolvadna
A piros területek víz alá kerülnének, ha 5 méterrel nőne az óceánok magassága. A grönlandi jégtömb 5–7 méterrel emelné meg a vízszintet, ha teljesen elolvadna
Fotó: NASA

Mi az ön személyes véleménye az éghajlatváltozásról és a jövőről?

Réthly Antal híres meteorológus majd hetvenéves gyűjtésének eredménye az „Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700–1900-ig” című könyv, amelyben rengeteg ma is tapasztalható jelenség van leírva. Annyi csupán a különbség, hogy az emberiség környezeti hatása mára megsokszorozódott, és ezáltal az extrém időjárási jelenségek is egyre gyakoribbak lettek. Ez a folyamat egyébként a második ipari forradalom által gyorsult fel és azóta sem állt meg.

A huszonnegyedik órában vagyunk. El kellene kezdeni átgondolni a tevékenységeinket, és nem a profitra hajtani, hanem a túlélésre, amíg nem késő.

1941–2004 – A gleccserek eltűnése is jelzi a Föld melegedését
1941–2004 – A gleccserek eltűnése is jelzi a Föld melegedését
Fotó: NASA

Tehát nem a természetes éghajlat-ingadozási ciklusról van szó, hanem valami másról?

Mindig is volt éghajlat-ingadozás, nézzük csak Grönland példáját. A vikingek azért nevezték el így, mert zöld volt, remek termőföldekkel és klímával – mára viszont egy szeles, nyirkos, hideg hellyé vált. Volt, hogy a Föld Déli- és Északi-sarkát nem borította jég. Most a természetes változás melegedési fázisában vagyunk, de be kell látnunk, hogy a normális folyamatra ráerősít az ember. Még soha nem lakták ennyien a Földet, hihetetlenül magas az emberiség energiaigénye. Üvegházhatású gázokat bocsátunk ki, pazarolunk, és nem figyelünk sem a bolygónkra, sem egymásra. Nálunk a megszokott négy évszakból lassan csak kettő lesz, az enyhe telek miatt áttelelnek a kórokozók és kártevők, emiatt pedig egyre többet kell majd permetezni, és ezzel tovább mérgezzük saját magunkat. Ez egy olyan ördögi kör, amit nagyon nehéz megállítani.

A műholdas mérések egyértelműen bizonyítják, hogy 30-40 éve nagyon gyors melegedés indult. A Föld szén-dioxid-szintje nyolcszázezer éve soha nem volt olyan magas, mint most – tehát tényleg baj van. Csak az elmúlt évszázadban 0,7 fokot emelkedett a hőmérséklet, ez nagyjából tízszer nagyobb, mint a jégkorszakok utáni helyreállások átlagos melegedési mértéke.

A szén-dioxid-szint változása az atmoszférában 800 000 évre visszamenőleg
A szén-dioxid-szint változása az atmoszférában 800 000 évre visszamenőleg
Fotó: NASA

Létezik megoldás, vagy már rég megpecsételtük a sorsunkat?

A megoldás megtalálásához először meg kell határozni a problémát – jelen esetben ez az, hogy az emberek nem veszik komolyan az éghajlatkutatók vészjelzését. Ez egy fiatal tudomány, és sok ember, döntéshozó semmibe veszi a tanulmányokat, ez a fő probléma. A megoldás több lépésből áll, először is, drasztikusan csökkentenünk kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását. Másodszor, meg kellene reguláznunk a cégeket, hogy ne merjenek környezetkárosító tevékenységet végezni. A következő lépcsőfok a még érintetlen területek védelme és a megsemmisített természet rehabilitálása. A negyedik lépés pedig a tudományos munka gyorsítása, egyre fejlettebb és szárazságtűrőbb növények fejlesztése és gyógymódok keresése, hogy mindenki emberibb és hosszabb életet élhessen.

Honnan tudhatjuk, hogy megoldottuk a klímakrízist?

A felmelegedés mértéke most évszázadonként 1,2–1,5 fok a Föld hőmérsékletét tekintve. Ha 2050-re ez nem lépi át a másfél fokot, akkor fellélegezhetünk. Viszont a NASA Earth Observatory azt írja, hogy a következő száz évben 2 és 6 fok között fog melegedni a bolygónk, ez pedig nagyon szokatlan és akár végzetes is lehet.

A Föld hőmérsékletének változása az évek alatt (Fahrenheitben és Celsiusban).
A Föld hőmérsékletének változása az évek alatt (Fahrenheitben és Celsiusban).
Fotó: NASA

Mit gondol arról, hogy lassan multiplanetáris fajjá válunk?

Akkor lennénk valóban bolygóközi faj, ha már legalább ötven éve milliók élnének másik bolygón – ez megnövelné fajunk fennmaradásának esélyeit. Az viszont nem fog segíteni, hogy 40-50 ember él majd a Marson nem önfenntartó módon. Persze ez egy hosszú folyamat, és a következő szintre fogja emelni a civilizációnkat, ha végbemegy. Ha sikerülne a Marson – vagy más bolygón – tudományos áttöréseket elérni, esetleg új energiahordozókat találni, az lenne az igazán jó a következő évtizedekben.

Azt vallom, hogy a fajunk fennmaradásának érdekében a Földünk problémáit is ugyanolyan fontos megoldani, sőt, talán még fontosabb, mint a Naprendszer meghódítása.