Nem csak az iszlamistákat, a radikális jobboldalt is erősíti a vírus
További Tech-Tudomány cikkek
- AI-forradalmat ígérhetnek az Apple új M-szériás chipjei
- Felfedezték az első természetes fraktálalkotó molekulát
- A virtuális valóság segíthet a kényszeres gyűjtögetőkön
- Bűncselekmény lesz a deepfake pornográfia az Egyesült Királyságban
- Ömlenek a milliárdok a szaúdi csodavárosba, mégis csúszik az építkezés
A járvány által okozott bizonytalanságot a szélsőséges csoportok keményen kihasználják, annak ellenére, hogy alig láthatóak. Arie Kruglanski, a Maryland Egyetem pszichológia professzora szerint ugyanis új terrorhullám jöhet. Ez viszont nem csak az iszlamista terrorszervezeteket, hanem a jobboldali radikális csoportok is gyarapíthatja.
A Közel-Keleten az Iszlám Állam terror csoporthoz köthető támadások száma közel sem állt meg. Eközben Afrikában az Al-Kaidához köthető Al Sabab 37 támadást hajtott végre Szomáliában, illetve Kenyában. Ugyanakkor ezek a szélsőséges csoportok nemigen támadtak a fejlettebb régiókban ezidáig, tekintve, hogy a karantén megakadályozta a nagyobb célpontok elérését.
Abdul Basit, a Szingapúri Nanyang Egyetem kutatója szerint annak ellenére, hogy az utazási korlátozások megnehezítik a terroristák dolgát, a csoportok alkalmazkodnak. Támadások helyett inkább a toborzásra fókuszálnak. Pontosan úgy, mint a jobboldali radikális csoportok, a közösségi-médiafelületeken most hatékonyabbak, mint valaha.
Gary Ackerman, az Albany egyetem kutatója szerint a célok változtak: a home office miatt elszigetelődött emberek hajlamosabbak a radikalizálódásra, főleg ilyen fejlett kommunikációs csatornák miatt.
A radikálisok célpontjai is módosultak. A közlekedési csomópontok, repterek, állomások helyett a pandémia alatt Ackerman szerint a terrorcsoportok most inkább a kivárás taktikáját választhatják.
A járvány radikalizál
Ackerman szerint a gazdasági visszaesés, a vírus okozta bizonytalanság, munkanélküliség és stressz következtében a radikalizmusra való hajlandóság megnőtt az elmúlt időszakban. Erre már láthattunk példát, tekintve, hogy a második világháborút megelőzte egy világjárvány, és nem mellékesen az egyik legsúlyosabb gazdasági világválság is.
Kristian Blickle például pont azt vizsgálta, hogy mekkora volt kapcsolat az 1918-1919-es Influenzajárvány és a későbbi náci párt támogatása között. Azt találta, hogy azok a települések, akiket a legkeményebben sújtott a járvány, jobban elszegényedtek, és később a lakosok nagyobb arányban támogatták a náci pártot, mint a kevésbé vírus-sújtotta településeket.
A mostani helyzetre visszakanyarodva, kiemelten fontos, hogy nem csak az iszlamisták gyarapodnak. Még az amerikai választásokat megelőzően márciusban volt hír, hogy az FBI lelőtt egy 36 éves férfit, aki egy Kansasi kórházban készült terrorcselekményt elkövetni. Kruglanski szerint míg tavaly az USA-ban a merényletek 66 százalékát követték el radikális szélsőjobboldali csoportok, addig ebben az évben ez az arány 90 százalék, ezeknek többségében autóval tüntető tömegbe hajtottak.
Ehhez hozzájárult a tény, hogy a Telegram üzenetküldő applikáción csak március során 6000 fővel gyarapodott a radikális jobboldali tábor. Volt olyan csatorna az applikáción, ahol ugyanennyi idő alatt 300 főről 2700 főre nőtt a tagok száma, ez több mint nyolcszoros növekedés.
Ezeket tetézi, hogy, a kibertámadások is nagy léptékben növekedtek, melyek főleg kórházakra irányultak. Azonban ezek a támadások nem hozhatóak összefüggésbe terrorszervezetekkel.
Hitetlenek vagy gazdagok
A vírus narratíváját viszont szinte ellentétes mód értelmezi a két szélsőség. Míg az Al-Kaida a vírusra úgy tekint, mint az Allah által küldött betegség, ami a hitetlenek ellen irányul, addig számos szélsőséges összeesküvés-elmélet hívője szerint a vírus a kormányzat, vagy pedig a globális nagytőke, a nagyvállalatok hozta létre.
Ackerman sajnos nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy a terrorelhárítás hogyan is fog működni egy ilyen kiszámíthatatlan időszakban. A terrorelhárítás még mindig nem védett a vírussal szemben, s a megosztott figyelem a tudós szerint valószínűleg nem kedvez. A tegnapi támadás pedig megmutatta, hogy a csoportok nem feltétlenül várják ki a vírushelyzet végét.