Koronavírus adatok

2021. nov. 29.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

A járvány hatására többen töltik idejüket videójátékokkal

2020.11.13. 18:21

A koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett kijárási korlátozás és a digitális oktatásra történő átállás hatással volt a videójátékozással töltött időre is: az otthonmaradásra kényszerült emberek közel 40 százaléka vallotta, hogy gyermeke, párja, lakótársa vagy ő maga többet játszott ez idő alatt. 

Ezt tartalmazza a Budapest Bank legfrissebb kutatása, amely megállapítja, hogy a magyar háztartások négyötödében van videójátékra alkalmas eszköz, és jellemzően 100 ezer forint feletti összeget szán rá az, aki új eszköz vásárlását tervezi. 

A megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy található a háztartásukban valamilyen játékkonzol, illetve videójátékra alkalmas asztali számítógép vagy laptop. Esetükben

  • 74 százalékuknak van erre alkalmas laptopja,
  • 62 százaléknak ilyen asztali számítógépe,
  • 28 százalékuknak Xboxa,
  • 27 százalékuknak PlayStationje,
  • 9 százalékuknak Nintendója,
  • 2 százalékuknak egyéb eszköze.

Az eszközöket átlagosan három éve vásárolták, a válaszadók 41,9 százaléka mondta, hogy elsősorban ők használják, 34,1 százalék esetében a gyermekük, 17,7 százalékban a párjuk.

A legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben veszik meg az eszközöket (86 százalék), de sokan választják a webshopokat (59), 30 százalék pedig használt terméket árusító oldalon vásárolt – ez utóbbi leginkább a konzolosokra jellemző. Az asztali számítógépet használók esetében a legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vették az eszközt (54 százalék), második helyen a webshop áll (29), míg a laptopoknál 49 százalék választotta a fizikai üzletet és 36 százalék a webshopot.

A konzolok esetében viszont már nagyobb arányban fordul elő a használt eszköz vásárlása: a PlayStationnel rendelkezők 44 százaléka fizikai üzletet preferálta, 29 százalék a használt eszközt, 24 százalék pedig a webshopot, miközben az Xboxnál a webshop és a fizikai üzlet szinte azonos arányban jelent meg (előbbit 37, utóbbit 38 százalék jelölte meg), míg a használt eszköz 23 százalékra jellemző. A Nintendo készülékek esetében 43 százalék választotta a webshopot, 29 százalék a használt termékeket árusító oldalakat, 23 százalék pedig a fizikai üzletet. Az összes eszköztípust tekintve 81 százalék használt készpénzt fizetéskor, 78 százalék betéti kártyát, míg az átutalás (15 százalék) és hitelkártya (6) használata jóval kevésbé jellemző.

budapest bank első gaming közlemény ábra 20201113.PNG
Fotó: budapestbank.hu

A válaszadók átlagosan negyede még nem tudja, vesz-e új eszközt a következő fél évben, ötödük azonban igen, ők jellemzően laptopot vásárolnának. A Nintendo készülékek kivételével a válaszadók átlagosan az 50–150 ezer forintos árkategóriában gondolkoznak.

Az asztali számítógépet és laptopot vásárlók ötöde mondta, hogy ők 200 ezer forint feletti összeget szánnak erre a beruházásra.

Ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez egyfelől alapvetően magasabb árkategóriájú „műfaj”, másfelől ezeket az eszközöket a videójátékozáson kívül más célra is tudják használni. A PlayStationt vásárlók közel ötöde a 150–200 ezer forint közötti kategóriát jelölte meg, ez utalhat az új generációs konzolra is, amelynek mindkét változata épp ebben az árkategóriában mozog. Az Xbox esetében érdekes, hogy ugyanannyian jelölték a 100–150 ezer forintos sávot, mint a konkurens konzol esetében. A 150–200 ezres kategóriát csak feleannyian jelölték, ugyanakkor itt valamivel magasabb az 50–100 ezer forintos sáv aránya. A konzolok esetében, aki az alacsonyabb, inkább használt készülékre jellemző árkategóriát jelölte meg, vélhetően a kutatás időpontját követő fél éven belüli Black Friday ajánlatokkal vagy karácsonyi leértékelésekkel számolt, illetve az új generációs konzolt vásárlók régi eszközei megjelenhetnek a használt termékeket árusító oldalakon.

Az új generációs konzolok (Xbox Series S/X és PlayStation 5) iránt világszerte akkora a kereslet, hogy a készletek szinte percek alatt elfogytak a kereskedőknél, és sokan vannak olyanok, akik a megjelenés napja után hetekkel jutnak hozzá az előre megrendelt konzolhoz. Az érintett válaszadók 76 százaléka mondta, hogy nem rendelte elő a készüléket, döntő többségük azért, mert csak akkor akarják beszerezni, ha már előrendelés nélkül lesz rá lehetőségük, vagy mert még nem tudják, mikor veszik meg. Érdekes, hogy 5 százalék szerint várhatóan úgyis lesz, aki a megjelenés után rögtön árulni kezdi az interneten, így inkább ezt várja ki.

Az előrendelők csak 24 százaléknyian vannak, de így is csak a felük (12 százalék) az, aki biztosan megkapja a megjelenéskor, 4 százalékuk még nem tudja, mikor veheti át, 3 százalék mondta, hogy a megjelenés után, de még év vége előtt hozzájut a visszaigazolás szerint, 5 százalék pedig már most tudja, hogy csak a jövő év eleji készletből tudnak adni neki.

A 2020-as évet az új generációs PS5 és Xbox Series novemberi megjelenésének bejelentése nagymértékben befolyásolta, a PS4- és Xbox One-eladások máris csökkentek a kivárás miatt, viszont ennek a helyzetnek a nagy nyertese a Nintendo lett, amely markáns növekedést (40 százalék) tudott felmutatni a MediaMarkt hálózatában. Ezzel lényegében Magyarország is követte a nyugat-európai trendeket, ahol már régóta a Nintendo a meghatározó gyártó a Sony után. A PS5 bejelentése után szinte azonnal óriási érdeklődés mutatkozott a konzol iránt, amely a nagyon korlátozott magyarországi darabszámok miatt pár nap alatt el is fogyott előrendelésben.

 Az Xbox esetében érdekesség, hogy Magyarország a  kevés országok egyike a világon, ahol piacvezető tudott lenni.