16:00, December 06.
Marokkó 0
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 0
Svájc 0

Genetikailag elemzik a magyar koronavírusokat

2020.12.04. 10:12 Módosítva: 2020.12.04. 10:14
A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a Covid-kutatás nemzetközi kollaborációjába.

A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a Covid–19-járvány tavaszi-kora nyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban.

A Covid–19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus klinikai mintákból izolált változatainak genetikai elemzése az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) vezetésével, a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködésben zajlik, több klinikai diagnosztikai laboratórium bevonásával. A projekt legfrissebb eredményei alátámasztják, hogy a SARS-CoV-2-ként (SARS-CoV-2: súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2-es típusa) számon tartott, új típusú koronavírus-fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi itthoni járványterjedéstől: a jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavasszal kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye.

Megerősíti a korlátozások jelentőségét

A genomszekvenálással (a vírus örökítőanyagának precíz feltérképezésével) feltárt vírusváltozatok összehasonlító elemzése arra is egyértelműen rámutat, hogy amíg a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám hazánkban lokális maradt, addig az őszi szakaszban már országos kiterjedésű fertőzési láncolat is létrejött, ami megerősíti a belföldi széthurcolás szerepét és alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve lassítása szempontjából.

Az alkalmazott módszertan lépései: A fertőzés igazolása az orr-garatüregből vett mintában jelen lévő SARS-CoV-2 vírus genetikai állományának PCR-vizsgálattal történő kimutatásán alapul. A vírust tartalmazó (pozitív) mintából egy szekvenátor gép segítségével megkapható a teljes vírusgenom nukleotidsorrendje. A genom ismeretében összehasonlíthatók az egyes fertőzöttektől vett mintákban jelen lévő vírusok, ami általában apró eltéréseket (1-1 mutáció különbséget) mutat. Ez alapján megállapítható, melyek az egymással közeli rokonságot mutató – tehát feltehetően közös ősből származó – vírusváltozatok (az ábrán az A és B, illetve a C és D). Az így becsült leszármazási kapcsolatok ún. filogenetikai fán ábrázolhatók
Az alkalmazott módszertan lépései: A fertőzés igazolása az orr-garatüregből vett mintában jelen lévő SARS-CoV-2 vírus genetikai állományának PCR-vizsgálattal történő kimutatásán alapul. A vírust tartalmazó (pozitív) mintából egy szekvenátor gép segítségével megkapható a teljes vírusgenom nukleotidsorrendje. A genom ismeretében összehasonlíthatók az egyes fertőzöttektől vett mintákban jelen lévő vírusok, ami általában apró eltéréseket (1-1 mutáció különbséget) mutat. Ez alapján megállapítható, melyek az egymással közeli rokonságot mutató – tehát feltehetően közös ősből származó – vírusváltozatok (az ábrán az A és B, illetve a C és D). Az így becsült leszármazási kapcsolatok ún. filogenetikai fán ábrázolhatók
Fotó: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Prof. dr. Jakab Ferenc és dr. Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium két vezetője szerint lényeges, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok (például az influenzavírus) genetikai módosulásaihoz képest. A vírus örökítőanyagának természetes változásai (mutációi) ugyanakkor fontos szerepet játszhatnak a kórokozó életképességében és fertőzőképességében, a mutációk időbeli és térbeli mintázata pedig fontos információt ad a járvány terjedéséről.

A vírusváltozatok genetikai vizsgálata alapján kirajzolódó ún. evolúciós törzsfát elemezve megállapítható, hogy az első észlelt magyarországi behozatalok jellemezen február végén és március első felében történhettek – abban az időszakban, amikor az első fertőzések felütötték a fejüket Nyugat-Európában. Ez a megállapítás egyben azt is igazolja, hogy hibás az az általános népvélekedés, miszerint a vírus már korábban is terjedt volna hazánkban – mutatnak rá a genomszekvenciák bioinformatikai elemzését végző kutatók, dr. Ari Eszter és dr. Vásárhelyi Bálint Márk.

A Magyarországon jelenleg terjedő fertőzési láncokat kialakító vírusváltozatok alapvetően megegyeznek az Európában terjedő vírusvariánsokkal: a mostani járványhullámot olyan változatok dominálják, amelyek a tavasz során más európai országokban alakultak ki.

Az oltások miatt is fontos a változatok ismerete

A konzorciális együttműködéssel folyó hazai tudományos munka célja, hogy a kutatócsoportok evolúciós és bioinformatikai tudására építve a hazai koronavírus-genomok gyors, valós idejű vizsgálatával új információt nyerjenek a járvány magyarországi terjedéséről és az új vírusváltozatok felbukkanásáról – összegzik a projektet vezető dr. Kintses Bálint és dr. Papp Balázs, az SZBK és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársai a tudományos munka fő célkitűzését.

A hazai vírusváltozatokkal kapcsolatos adatok a nemzetközi vírusmonitorozásnak is fontos elemei, mivel a kórokozóval kapcsolatos ismeretek bővítése révén segítik a jövőbeli járványügyi helyzetekre való felkészülést, lehetővé téve a veszélyesebb vírusváltozatok hazai megjelenésének észlelését. Mindezek mellett a vírusmódosulások folyamatos követése annak is fontos eszköze, hogy minél precízebben lehessen megítélni a védőoltási programok és a terápiák várható hatékonyságát.



  • Hírek
  • Hírek