Íme, Kína legújabb szivárogtatási botránya

Az Australian nevű ausztrál hírlap olyan lista birtokába jutott, amelyen a Kínai Kommunista Párt (KKP) tagjaiból álló kínai állampolgárok szerepelnek. A szóban forgó egyének amerikai, brit és ausztrál sanghaji nagykövetségeknél, illetve olyan nemzetközi nagyvállalatoknál dolgoztak, mint a Boeing, a Volkswagen, a HSBC, a HP, a Jaguar, a Land Rover, az ANZ pénzügyi cégek, de munkát vállaltak a Pfizernél, az AstraZenecánál, tehát a koronavírus elleni oltásokat fejlesztő kutatásokhoz is hozzáférésük volt.

Az Australian szerint a nagyjából 92 millió taggal rendelkező kínai kommunista párt – ilyen módon „lebukott” – közel kétmillió tagjának esetében a problémát az jelentheti, hogy az illetők a sanghaji nagykövetségeken például nemzetbiztonsági szempontból fontos dokumentumokhoz, a nagyvállalatoknál pedig titkos üzleti szerződésekhez, ipari tervrajzokhoz juthatnak hozzá. Az érintett cégek közül sokan fióktelepeket működtetnek Kínában is. 

Nincs bizonyíték

Arra nézve nincs konkrét bizonyíték, hogy a listán lévő emberek közül bárki is kémkedett volna a kínai kormánynak – ennek rizikója azonban természetesen átértékelődik.

Egyrészről sokan csak kényszerűségből vagy azért válnak párttaggá, hogy a karrierjükben előre tudjanak lépni. Másrészről viszont fennáll a veszély, hogy a kínai hírszerzés arra kényszeríti a párttagokat, hogy politikai vagy ipari kémkedést folytassanak.

Ez az első alkalom, hogy egy ilyen méretes lista kiszivárgott. Az ausztrál lap szerint hírszerzési szakértők arra figyelmeztettek, hogy Kína sokszor ezt a megoldást használja arra, hogy globális dominanciáját megszilárdítsa.

Besúgók és provokátorok

Érdekes egybeesés, hogy az ügy pont azután pattant ki, hogy az Egyesült Államok szigorú vízumszabályokat vezetett be a KKP tagjaira, illetve családtagjaikra. Míg korábban akár 10 évig is az USA-ban tartózkodhattak, ezt az időt nemrégiben egyetlen hónapra csökkentették.

A KKP-tagok kiszivárgott adatbázisa olyan akadémikusokat, illetve magánvállalkozók alkalmazottait is tartalmazza, akik Ausztráliában és Nagy-Britanniában élnek. Szerepel például az adatbázisban a Sanghajban élő ausztrál tudós, Chen Hong, akinek szeptemberben vonták vissza az ausztrál tartózkodási engedélyét, miután az Ausztrál Biztonsági Hírszerző Szervezet lehetséges biztonsági kockázatként értékelte a személyét.

Chen professzor besorolása szerint olyan párttag, akinek tagságát a KKP Munkabizottsága „fenntartja”. A „fenntartott” párttagság akkor következik be, amikor az illető több mint hat hónapra hagyja el az országot, ám visszatérésekor vissza lehet állítani a teljes értékű tagságot.

Az ausztrálok listája

Az Australian online újság egyébként úgy döntött (ezt az egy esetet leszámítva), hogy a kínai kommunista párttagok listájáról nem nevez meg olyan egyéneket, akik még Ausztráliában tartózkodnak, viszont azokat a vállalatokat és szervezeteket igen, amelyeknél ezek a tagok dolgoznak.

A nevét titokban tartó ausztrál titkosszolgálati tiszt azt nyilatkozta az Australiannak, hogy a KKP tagjainak jelenléte a helyi kormánnyal üzleti kapcsolatban álló szervezetekben 

A párttagoktól gyakran elvárják, hogy az állam kérésére információkat szolgáltassanak, különösen akkor, ha a tengerentúlon tartózkodnak"

– állítja a hírszerző tiszt, aki szerint a kínai állampolgárok veszélyeztetik a nyugati katonai ellátási lánc részét képező globális vállalatok biztonságát.

Kommunista rendszerekben az ilyen „kérések” megszokottnak számítanak: Jurij Bezmenov volt KGB-főnök is arról mesélt, hogy csak úgy volt lehetősége külföldön, kiküldött tudósítóként dolgoznia a hetvenes, nyolcvanas években, ha a szovjet hírszerzésnek dolgozott.