Antal, Antónia
-7 °C
-2 °C

Az új korszak új típusú vezetőket kíván

FERI0932
2020.12.30. 22:03
A Matthias Corvinus Collegium Vezetőképző Akadémiájának igazgatójával, dr. Porkoláb Imrével beszélgettünk az MCC modellről, az Akadémiáról, és a hamarosan induló, nemzetközi szinten is innovatív kezdeményezésről, a Flow Centerről.

Kezdjük egy rövid önéletrajzzal, honnan, milyen háttérrel került az MCC-be?

Hivatásos katonaként sok időt a különleges műveleti képesség kiépítésével töltöttem, ahol meg kellett tanulnunk az ellenfél fejével is gondolkodni, a gerillahadviselés ugyanis bizonyos tekintetben az innováció bölcsője. A különlegeseknél ezen felül nagyon sokat tanultam egy újfajta vezetői szemléletmódról, hiszen az irreguláris hadviselő felekkel szemben a hagyományostól eltérő vezetői megközelítést kell alkalmazni. Innen indulva a vezetőfejlesztés és az innovatív gondolkodásmód áthatotta a karrieremet. Az innováció különösen akkor vált fontossá, amikor hét évet szolgáltam az Egyesült Államokban a NATO Stratégiai Transzformációs Parancsnokságon, majd a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT) képviselőjeként a Pentagonban dolgoztam. (Első magyar katonaként, a NATO képviseletében az amerikai egyesített vezérkarral, a Védelmi Minisztériummal, illetve a Washingtonba települt kiemelt kutatóintézetekkel tartotta a kapcsolatot. – szerk.). Ekkor lett védelmi miniszter Ashton Carter, aki az üzleti életből érkezett, és olyan innovációs szemléletet hozott magával a védelmi iparba, amelynek az eredményei most kezdenek igazán látszani. Két évvel ezelőtti hazaérkezésem után a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosi hivatalban kutatásfejlesztési és innovációs helyettese lettem a kormánybiztos úrnak, ahol egy hazai védelmi innovációs ökoszisztéma alapjainak lerakása volt a fő feladatom. 2020. októberétől vagyok itt az MCC-ben. 

A fenti témákról két könyvet is írt, ha jól emlékszem.

Az első könyvem inkább a vezetésről szól. A „szolgálj, hogy vezethess” mottó a sandhursti tanulmányaim alatt elsajátítottakat, azt a szolgáló típusú vezetést mutatja be, amely manapság sokkal fontosabb mint bármikor, hiszen a pandémiához hasonló, megoldhatatlannak tűnő problémák megoldásában több szervezetnek is össze kell fognia. Második könyvem, a Stratégia művészete visszanyúl Szun Ce kínai hadvezérig, és a központjában az áll, hogy a katonai stratégiából származik a legtöbb mai modern üzleti módszertan. Egy, a mai kiszámíthatatlan környezetben jól alkalmazható innovatív stratégiát mutatok be a könyvben. 

Túlzás azt mondani, hogy a katonai hivatás központi, vagy meghatározó eleme a vezetés? Valószínűleg egyetlen egyetem sincs, ahol ekkora szerepet játszana a vezetés elmélete és gyakorlata.

Valóban központi szerepet játszik, és ennek két oka is van. Az egyik, hogy az ókori görög sztratégoszoktól indulva a katonák már több ezer éve stratégiában gondolkoznak, míg a modern üzleti stratégia 1965-ben Igor Ansoffal jelenik csak meg, tehát viszonylag új keletű. A másik szempont, hogy a katonáknál a vezetésnek mindig óriási tétje van. A vezetésről mindig is úgy gondoltam, hogy az elméleti része is fontos persze, de a vezetővé válás gyakorlati tapasztalatok függvénye. Itt nincsenek kiskapuk, bizonyos problémákon, helyzeteken egyszerűen át kell esni, és a gyakorlatban lehet megtanulni, hogyan bánjunk az emberekkel. A katonák viszonylag hamar felvérteződnek ezzel a tudással, hiszen egy százados vagy egy őrnagy sok esetben már közel 150 katonáért felel. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az üzleti életben gyakran egy szakemberből igyekeznek vezetőt faragni, holott ez két teljesen különböző dolog. A szakértő a szakterületért, a vezető pedig az emberekért felel. 

Magyarországon eléggé ismeretlen modellt jelent a kollégium, hogy kell elképzelni a Vezetőképző Akadémiát? Olyan mint egy nagyobb szakkollégium?

A szakkollégium alulról felfelé építkezik, nálunk a hallgatók központilag biztosított képzési lehetőségek közül válogathatnak, éppen ezért inkább az oxfordi kollégiumi rendszerhez hasonlítanám azt, ami az MCC-n zajlik. Egy viszonylag szerteágazó tehetséggondozó program része a Vezetőképző Akadémia, ahol negyed- és ötödévesek sajátíthatják el azokat a módszereket, hogyan kell vezetni másokat a gyakorlatban. Ezen felül a képzés során a hangsúlyt a vállalkozás fejlesztésre és az innovációra helyezzük. Fontos az is, hogy megértsék, hogyan működik egy bürokratikus szervezet, de úgy gondolom, a jövőben egy hibrid vezetési szemlélet lesz az uralkodó, mindenki mint egy koktél alkotóelemeit keveri ki, hány csipet innovációt, kreativitást stb. tesz bele a saját szervezeti mixerébe. A legtöbb MBA-képzésben megtanítják a nettó jelenérték-számítást és az egyéb alapokat, a menedzsment módszerek az elmúlt száz évben eléggé kiforrottak lettek. Manapság azonban egy jóval sokrétűbb eszközkészletre van szükségük a vezetőknek. Erre akkor döbbentem rá, amikor Monterrey-ben másfél évig gerillahadviselést tanultam, és megláttam a hagyományostól eltérő szervezeti formákat és vezetési módszereket. Ezt követően nemcsak a tradicionális sátorverő kalapácsot tudtam már használni, hanem megtanítottak a szikék használatára is. Ennek később nagy hasznát vettem vezetőként, hiszen sokkal több opcióból választva tudtam döntéseket hozni. A gerillahadviselés mint filozófia jó példa arra, hogyan tudjuk egy csapatból kivarázsolni a megoldást, elfogadni a kísérletezést és az ezzel elkerülhetetlenül járó bukást is, hogyan tudunk ezekből tapasztalatot kovácsolni és felállni. Nem véletlen, hogy az üzleti életben is népszerűek a „gerillamódszerek”, de ezek elsajátításához először szemléletmódot kell váltani. Erre van szükség napjainkban is, amikor nekifutunk a második, harmadik, századik kísérletnek, amíg fel nem találunk például egy koronavírus elleni vakcinát. A Vezetőképző Akadémia központi gondolata tehát, hogyan tudunk olyan jövőálló vezetőket képezni, akik nemcsak a nagyvállalati menedzsment módszerekben tudnak gondolkozni, hanem képesek kis csapatokat is arra ösztönözni, hogy a jövő égető problémáira is megtalálják a megoldást. Ehhez szeretnénk egy kibővített vezetői eszközkészletet a fiatalok kezébe adni. Hogy amikor elkerülhetetlenül beüt a krach, mert a tervezés alapú módszertan nem vezetett sikerre, akkor ténylegesen fel tudják találni a spanyolviaszt és előjöjjenek újszerű ötletekkel. Ez a fajta átfogó vezetői képesség véleményem szerint rendkívül piacképessé teszi a hallgatókat.

Térjünk rá egy kicsit a flow-ra! Hogy kell elképzelni a Flow Centert? Mi a létrehozásának oka?

A világ óriásit változott az elmúlt 10-15 évben, egyre több olyan problémát kell megoldania a jövő vezetőinek, amire nincsenek kész megoldások. A szakmai ismeret fontos, de nem elégséges feltétel, fel kell készíteni őket többek között arra, hogy stresszes környezetben huzamosabb ideig megoldhatatlannak tűnő problémákat kreatív módon oldjanak meg.

És itt kapcsolódik be a flow? 

Igen, a mai felgyorsult világban radikálisan újra kellett gondolni a döntéshozatalról, a kreativitásról és a stresszkezelésről alkotott képünket. Egy-egy jelentős átalakulás már nem 10-15 év alatt megy végbe, hanem sokkal gyorsabban. És erre a technológia igen, de mi, emberek nem vagyunk felkészülve. Már nincs idő 6-7 évet tölteni az új dolgok megtanulásával. A magyar származására büszke Csíkszentmihályi Mihály professzor által megfogalmazott flow definíciója röviden az a tudatállapot, amikor a legjobban érezzük magunkat és amikor a legjobban teljesítünk. Ez az optimális tudatállapot a neurobiológiai tudományok és a technológia fejlődésével az eddig misztikusnak, spirituálisnak tűnő folyamat mérhetővé vált. A McKinsey Intézet mérései szerint 500 százalékos teljesítménynövekedést értek el üzletemberek flow állapotban, a kreatívok esetében akár hétszer magasabb volt a teljesítmény, még akkor is, ha a flow csak néhány óráig tartott, a hatása három napig érezhető volt.  Éppen ezért szeretnék visszatérni arra a gondolatra, hogy egyre több váratlan és kiszámíthatatlan problémával találkozunk. Ezekben a helyzetekben tényleg csak a kreativitás és az innováció segíthet, hiszen még a katonák sem tudnak parancsra innovatívak lenni. Vezetőként tehát az a feladatunk, hogy olyan környezetet hozzunk létre, vagy olyan szokásokat iktassunk be a munkatársak mindennapjaiba, ahol meg tudjuk növelni annak az esélyét, hogy az illető flow-ba kerüljön. Ez az optimális, vagy ideális tudatállapot mára a misztikumból visszafejthető, mérhető, így tudományosan megtervezve előidézhető, és nem utolsósorban tanítható.

Ezt hogy kell elképzelni a gyakorlatban? A diákok megtanulják, hogyan kerülhetnek flow-ba?

Igen lényegében erről van szó. Persze ez nem ennyire egyszerű. Az optimális teljesítmény, vezetésfejlesztéssel kapcsolatos elemeinek gyakorlati felhasználására koncentráló kutatása az, amit célul tűztünk magunk elé. Amennyiben sikerrel járunk, az eredmények elképesztőek lehetnek. Az első döbbenet élményem a hullámlovaglás-tanulás során ért, amikor hallottam, hogy az egyik legenda, Laird Hamilton, egy 30 méteres hullámot lovagolt meg, ami bármelyik pillanatban megölhette volna, ha elront valamit. Ez azt jelentette, hogy megtízszerezte az addigi legjobb ember által elért eredményt! Az extrém sportolók mindig is tudták, hogy ez az állapot létezik, egyébként azokat a veszélyes dolgokat, amiket csináltak nem élték volna túl. A különleges műveleti katonák közül is sokan átélték, ezt az optimális tudatállapotnak is nevezhető érzést. Most azonban itt az ideje, hogy az átlagember is megtanulja, és ehhez ne kelljen kockáztatnia az életét. Itt szeretnék egy tévhitet eloszlatni, ugyanis az emberek azt hiszik, hogy a kivételes dolgok eléréséhez az agyunk nagyobb százalékát kellene használnunk. A flow-ban inkább az történik, hogy másképp használjuk az agyunkat, mint az átlagos mindennapi tevékenységek kapcsán. Az időérzékelésünk is megváltozik, sokan arról számolnak be, úgy érzik, hogy az idő lelassul, néhány másodpercet is hosszú időnek éltek meg. Mások, pl. írók pedig perceknek élték meg többórás alkotói periódusaikat. De ezek jellemzően ad hoc dolgok, amit kevesen tudtak tudatosan előidézni. Ugyanakkor a modern tudományt igénybe véve, a neurofiziológia, és neuroimaging technológiák segítségével személyre szabott „edzéstervet” tudunk összeállítani és így ez az állapot tanítható és tanulható lesz. Nagyon sok a hasonlóság a meditációval is, hiszen itt is a sok gyakorlással, a napi rutin és szokások kialakításával könnyebben elérhető lesz a flow, de szó sincs kapcsolóról, amit ki-be kapcsolhatunk. Ezek a módszerek nem új keletűek. Már az ókori nagy gondolkodók is arra törekedtek tudásuk átadása közben, hogy egy szemléletmódot adjanak át. Mi a Vezetőképző Akadémián éppen ezért a tradicionális vezetéselméleteken és üzleti ismereteken túl ezt is igyekszünk megtanítani az egyetemi tanulmányaik második felében járó hallgatóinknak. Ehhez pedig gyakorlati tapasztalatokra és személyre szabott egyéni vagy kiscsoportos képzésre van szükség. Célunk, hogy a jövő vezetői rendelkezzenek egy olyan szuper-készséggel, amely segít a többi alap-készségeiket felerősíteni. Erre elsősorban akkor lehet szükségük, amikor elszabadul körülöttük a pokol, és mindenki a megoldást várja.

Zárszóként hadd kérdezzem, meg mikor indul a képzés?

Február végén, március elején már konkrétumokat is tudok mutatni, mondani. 

(Borítókép: Index. Fotós: Isza Ferenc)