Antal, Antónia
-7 °C
-2 °C

A jövő elmúlt, nem jöttek be a vad jóslatok

shutterstock 581397661
2021.01.01. 11:41

A 21. század kezdete az előző évezredben nem csupán kellően távolinak, de már-már romantikusan izgalmas jövőnek is tűnt. A rendkívül hatásosan szimmetrikus 2020-as dátum pedig egyenesen valamiféle bűvös szám volt a futuristák szemében. Aztán – pechünkre – megtörtént. És mint a lelkes technológiai próféciák legtöbbjével az lenni szokott: a valóság prózaibb lett a vártnál.

Háztartásbeli szőrmókok

Az izotópos gyógyászat (ismertebb nevén: a sugárterápia) atyja, Glen Theodore Seaborg a '90-es évek derekán azt jósolta A Scientist Speaks Out című könyvében, hogy 2020-ra már

módszeresen kiképzett emberszabású majmok

fogják segíteni az idős polgárok életét. Elvégzik a kerti munkákat, kiglancolják a hidegburkolatot, porszívóznak, sőt, megbízható családi sofőrökként is számított rájuk a jeles amerikai kémikus.

Az orvostudomány fejlődése miatt az emberek egyre tovább élnek majd, és így lesz a legegyszerűbb dolgos kezeket találni számukra, a mindennapjaikat segítendő – okoskodott az amúgy Nobel-díjas tudós, kissé túlságosan is felbátorodva a főemlősök intelligenciájával kapcsolatos kutatások kezdeti eredményein.

Matuzsálemek bolygója

És ha már hosszabb élet: e téren is lyukra futottak sokan. Talán a leghíresebb közülük a jelenleg 72 éves, szintén amerikai Ray Kurzweil feltaláló-jövőkutató, akinek – egyebek közt – az első szintetizátort és az első optikai szkennert is köszönhetjük. Zseniális koponya, nem vitás, ám a hosszú élet ügyében igencsak mellélőtt.

The Age of Spiritual Machines című, 1999-es könyvében azt vizionálta ugyanis, hogy mára

a száz évet is meghaladja majd az ember várható élettartama

– mégpedig az egészségi állapotunkat folyamatosan monitorozó elektronikai kütyüknek hála. Bár az okoseszközök egészségfigyelő applikációit Kurzweil valóban előre látta, amiért jár a pont, ám a születéskor várható élettartam világátlaga jelenleg csupán 73 év. Hurráoptimizmusa tehát merőben túlzónak bizonyult.

Lazsáló jólét

A Time magazin 1966. február 25-i számában hasonlóképpen túlhevítette önnön lelkesedését. A mind tempósabban automatizálódó gazdaság láttán a lap azt prognosztizálta ugyanis, hogy a 21. században az amerikai családok, akár dolgoznak, akár nem, havi egymillió forintnyi bevételre számíthatnak majd. Mai értékre átszámítva ez közel tízszerese volna ugyanennek.

Az örömittas jóslat logikája szerint mára nem csupán a kétkezi munkát fogják kiváltani a gépek, hanem az adminisztratív munkaköröket is, sőt,

hús-vér középvezetőkre sem lesz már szükség.

A termelés szinte magától zakatol tehát, miközben az emberek kedélyes semmittevés közben várják jól megérdemelt sztárgázsijukat. E jövőkép komikumát – így utólag – tovább fokozza, hogy a cikk már a kétezres évek elejére várta e szép új világot.

Szárnyas helyvadászok

Arthur C. Clarke angol sci-fi-író (eredeti szakmáját tekintve egyébként mérnök) minden bizonnyal a leghíresebb huszadik századi fantaszták egyike volt. Legismertebb fikciós műve az 1968-as 2001: Űrodisszeia, ami deklaráltan szépirodalmi alkotás. 1966-ban viszont futuristaként azt jósolta, hogy a 21. század elejére megszűnik otthonaink helyhezkötöttsége, se kábelek, se a csatornarendszer nem korlátoz már minket,

cserébe viszont repülni fognak majd a házaink.

Amikor tehát jön a cudar idő, szimplán elrepdesünk melegebb éghajlatra, vagy tulajdonképpen bármikor, ha meguntuk már a környéket. Ez lett volna a gigantikus lakókocsi afféle szárnyas verziója. Ma persze csak kacagunk az ötleten, a korrektség jegyében viszont hozzá kell tennünk, hogy Clark 1945-ben megjósolta a vezeték nélküli kommunikációt, majd a videóhívásokat, a műholdas műsorsugárzást, a távsebészetet, és persze az űrutazást is.

Öveket becsatolni!

És ha már szárnyas jószágok: Henry Ford, a sorozatgyártás legendás úttörője már nyolcvan éve azt jósolta, hogy az autók hamarosan repülni fognak. 1964-ben Isaac Asimov biokémikus-regényíró is osztotta Ford vízióját, napjainkban szerinte is repülő kocsikkal kellene már közlekednünk. Amiben az volna a legjobb, vélte, hogy nem kell utakat és hidakat építeni többé, mert ugyebár minek.

És úgy általában is: az új évezred elejére vonatkozó prognózisok leggyakoribbjai

a gravitációval dacoló közlekedési eszközök

voltak. A repdeső autók mellett közhelyszámba menő privát helikoptereket és antigravitációs öveket is reméltek a múltbeli jövőjósok mostanra. Utóbbiaknak a hadviselést is rég forradalmasítaniuk kellett volna már.

Már a holnap sem a régi

Mi a tanulság? Hogy nem eszik olyan forrón még a jövőt sem. Erre gondoljunk mindig, amikor friss jóslatokat hallunk, mondjuk 2050-ről. 

  • Akár az emberi öregedés végleges felszámolásáról,
  • akár a szexualitás rideg digitalizációjáról,
  • vagy éppen az önfejlesztő robotok közelgő hatalomátvételéről,
  • esetleg zord csillagháborúkról.

Mert bármily briliáns elméket is idéztünk meg most itt, arra speciel egyikük sem számított, hogy 2020-ban maszkban fognak emberek tömegei sorban állni pár tekercs klotyópapírért.

(Borítókép: Shutterstock)