Antal, Antónia
-7 °C
-2 °C

Fogat fogért: ők az antitrösztperek illusztris szereplői

GettyImages-929220408
2021.01.06. 06:25
2020 mozgalmas év volt és ősszel élete harcába futott bele két óriás: a Google és a Facebook. Körüljárjuk, hogy a sok per közül melyik miről szól.

A tavaly őszi jogi szőnyegbombázás szinte minden esetben ugyanarról szól: monopóliumról, piaci erőfölényről és az azzal való visszaélésről. Az antitrösztperek sora precedens nélküli és a hírek szerint újabbak is készülnek. Egyik esetben a cég felosztása sem kizárt.

USA vs. Google

A felperes az amerikai igazságügy-minisztérium és 11 republikánus többségű állam főügyésze – ráadásul egy demokrata állam főügyésze, igaz az pont a Kaliforniáé, ahol a Google székhelye is található. A vád: monopóliumot eredményező megegyezést kötöttek az Apple-lel, hogy alapértelmezett legyen az internetkeresőjük például az iPhone-okon. A 2020. október 20-án indult eljárás a jelenleg elfogadott menetrend szerint 2023 szeptemberében kerülhet a bíróság elé.

Texas vs. Google

A december 16-án indult pert tíz republikánus államügyész képviseli Texas vezetésével. A fő vád, hogy a Google megegyezett a Facebookkal az online hirdetési piac felosztásáról. Az eljáró bíróság a hírek szerint gyorsabban dolgozik, így ez az ügy hamarabb zárulhat, ami természetesen bármit jelenthet.

Colorado állam vs. Google

A december 17-én beadott kereset mögött 38 államügyészből álló republikánus-demokrata vegyes csapat áll. A vád illegális alkuk kikényszerítése okoseszközökön, rivális keresők ellehetetlenítése és kiszorítása a digitális reklámpiacról – ez persze egy erősen elnagyolt felsorolás, mert ez az ügy felöleli a Google-lal kapcsolatban felmerült legtöbb versenyellenes magatartást és ez az az ügy, ami mögé a legtöbben beálltak a vád oldalán.

Szövetségi kereskedelmi bizottság vs. Facebook

A december 9-én indult ügyben az amerikai fogyasztóvédelem (FTC) azzal vádolja Zuckerbergéket, hogy felvásárolták riválisaikat vagy a Facebook eszközeitől elzárva eltiporták őket. Az ügy azért fontos, mert feldarabolná a céget és leválasztaná róla az Instagramot és a WhatsAppot. A vádnak több problémája is lehet: az egyik, hogy nehéz dolog cégeket feldarabolni, ezért bírósági úton kifejezetten ritkán szokás cégeket felaprítani, másrészt az FTC pár éve adta áldását a most leválasztandó cégek felvásárlására.

New York vs. Facebook

Ugyancsak december 9-én indult ügy, amelyben 48 ügyész New York vezetésével, azzal vádolja a közösségi médiaóriást, hogy felvásárolták a konkurenciát. A lényeg a privát adatok és monopóliumépítés találkozása és hogy szinte az összes amerikai állam perli a Facebookot. Az ügyet várhatóan összevonják a fent említett FTC–Facebook-üggyel.

Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: AAron Ontiveroz