Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

Pécsi virológusok: a brit mutáns életképesebb, csak idő kérdése, mikor lesz domináns

DSOKI20201230003
2021.01.17. 16:51

Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel, az elsődlegesen tudományos kihívás, másodsorban, de ezzel párhuzamosan járványügyi kihívás. Hiszen ha egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli. Így a lassítás az egyetlen fegyver – mutatnak rá a pécsi virológusok, akik Facebook-oldalukon elemezték az „angol mutánsokat”.

Az Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól függetlenül létrejött SARS-CoV-2-vírusvariánsok eltérő mutációs mintázataikban közös tulajdonságként létrejött az N501 jelzésű mutációs változás is. A kiemelt médiafigyelem előtt is ismertek voltak már új mutációk, melyek a régi variánsok helyét idővel átveszik. Gondoljunk például a D614G jelzésűre a tavalyi évből, amely gyorsan átvette a globális előnyt más variánsokhoz képest. A vírusok evolúciója pontosan így működik, azok a variánsok lesznek a gyakoribbak, amelyek hatékonyabb terjedést, jobb fennmaradást érnek el

– írják, hozzátéve, hogy a variáns megjelenésének tudhatók be a néhány hete kezdődött országhatár- és belföldi lezárások is, illetve minden valószínűség szerint jelentős részben az N501 variánshoz köthető a Nyugat-Európában jelenleg tapasztalható harmadik járványhullám is.

Amennyiben egy új mutáció a vakcinák „kikerülésével” fenyeget – jelenlegi ismeretek szerint a Dél-Afrikában kialakult variáns részben képes erre (az E484K változás miatt) – az a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a vakcinák hatékonysága a tünetes megbetegedés tekintetében az ismert 94-95 százalékról valamelyest csökkenhet. Ez nem jelenti, hogy hatástalan a vakcina, ugyanis az immunválasz és az immunrendszer jóval összetettebb, mindenképpen érdemes tehát azt a vakcinát felvenni, amely elérhető, hiszen a kórházba kerüléstől és a súlyos betegségtől minden bizonnyal megvéd majd

– vélik, leszögezve, hogy a vakcinagyártók természetesen folyamatosan utánfejlesztik a vakcinakomponenst az újabb, működésükben jelentős eltérést mutató vírusvariánsokhoz. Arról is írnak, hogy a vírusmutánst száz kiválasztott reprezentatív mintából öt esetben igazolták, minden esetben utazási előzmény nélkül.

Ez helyi terjedést jelent, ami tekintettel az Anglia és Magyarország közt fennálló repülési aktivitásra és embermozgásra cseppet sem meglepő. A variáns Szeptember 20-i angliai megjelenését követő hónapban csak Magyarországról tízezer regisztrált utazási esemény történt.

Mint írják, Magyarország az 54. ország, ahol igazoltan felbukkant a vírus új variánsa. A pécsi virológusok szerint átlagemberként ez semmit nem jelent, azok a védelmi magatartások, amelyeket eddig is használtunk, továbbra is indokoltak.

Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ez a variáns legyen a domináns, ám nem mindegy, hogy az átmenet milyen gyors. Így járványügyileg, a kórházi nyomás növekedésének elkerülése érdekében indokolt az új variáns vizsgálata és fékezése – ezzel magyarázható számos ország idevonatkozó korlátozása.

(Borítókép: A koronavírus elleni oltóanyag, a Pfizer–BioNTech vakcina a Pécsi Tudományegyetem Klinikai központjában 2020. december 30-án. MTI/Sóki Tamás)