Nem számítottak nagyon izgalmas adatokra, de az élet máshogy hozta: mint kiderült az Atlanti-óceán partjai távolodnak egymástól és ez részben ellentmond annak, ahogy a tudomány eddig elképzelte a tektonikai lemezek mozgását.
A Nature-ben megjelent cikk szerint az óceán alatt jóval intenzívebb szeizmikus tevékenységet találtak, mint azt a geológusok korábban feltételezték.
A kutatás során tudósok a szenzorokat ezer kilométerenként két párhuzamos vonalban helyezték el az Atlanti-óceán mélyén húzódó Közép-Atlanti-hátság nevű tektonikai képződmény mentén.
Itt a két lemez találkozásánál feláramlik a magma - nem tör ki, mint egy vulkán esetében, hanem folyamatosan a felszínre nyomódik. Ilyen jelenség eredménye például Hawaii és Izland szigete.
Az átfedési zóna jóval keskenyebb, mint vártuk. Emiatt úgy tűnik, hogy a kéreg mélyebb rétegeiből tör föl az anyag. Rendellenesen forró, úgy gondoltuk ilyen nem történik a hátságokon
- mondta Kate Rychert, a Southamton Egyetem szeizmológusa a Gizmodónak.