Vendel
6 °C
19 °C

Európából is kivonulhat a Google?

2021.01.31. 06:18
A Google feladja az ausztrál piacot, ha életbe lép az új törvény a hírlapokkal való kapcsolatáról. Eközben egy új uniós jogszabály szerint is pénz jár a keresőben megjelenő híroldalaknak.

De miért akarna kivonulni a Google Ausztráliából? Konkrétan azért, mert az ausztrál kormány egy törvényt vezet be annak a régóta feltett kérdésnek a megválaszolására, hogy a technológiai óriásoknak fizetniük kell-e a keresésekben megjelenő vagy a platformjaikon megosztott hírekért.

A törvényjavaslat előírná, hogy a Google minden hírszolgáltatóval egyéni kereskedelmi megállapodást kössön – vagy bíróság dönt az együttműködés feltételeiről, ami a Google szerint „nem működhet”.

Ha a törvénynek ez a változata jogerőre emelkedne, nem lenne más választásunk, mint hogy a Google-keresést elérhetetlenné tesszük Ausztráliában 

– nyilatkozta Mel Silva regionális igazgató.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök viszont így válaszolt a Google-nek:

Nem reagálunk a fenyegetésekre.

Milyen alternatívák vannak?

A Google a keresőmotorok piaci részesedésének körülbelül 90-95 százalékát birtokolja Ausztráliában – hasonlóan a világ többi részéhez. Viszont léteznek más keresési lehetőségek is, főleg a Microsoft Bingje és a Yahoo, de olyan keresők is, mint a DuckDuckGo, amely adatvédelmi szempontból élen jár. De míg az Alexa webhelyelemző cég a Google-t tartja az internet leglátogatottabb webhelyének, addig a Yahoo a 11., a Bing pedig a távoli 33. helyen áll, a kacsákat kétszer is indulásra ösztökélő DuckDuckGo pedig a 156.-on.

Mi jönne a Google után?

2018-ban a Wired magazin írója három hónapot töltött kizárólag a Bing használatával – és arra a következtetésre jutott, hogy az szinte mindig jól működött.

De nagyon konkrét esetekben – például régi cikkek keresésekor – megküzdött vele, mert a Google segítségével történő kereséshez elsajátított technikák nem a várt eredményeket szolgáltatták. Továbbá a Google nem csak keresőmotor, keresési technológiája olyan szolgáltatásokat is működtet, mint például a Gmail, a Google Maps és a YouTube. 

Jelenleg egyébként még nem világos, hogy a Google fenyegetése – ha végrehajtják – befolyásolja-e a cég többi alkalmazását.

Ezekre léteznek alternatívák, de azokat kevésbé használják, és a Google-alkalmazásokat sok fogyasztó alapvetőnek tartja. Amikor a Huawei telefonjai és tabletjei az amerikai szabályozókkal folytatott harcban elvesztették hozzáférésüket a Google szolgáltatásaihoz, akkor sokkal nehezebbnek tudták azokat Nyugaton értékesíteni.

Globális precedens lehet?

Rex Patrick ausztrál szenátor ezt a szarkasztikus kérdést tette fel a Google-nek:

Világszerte mindenütt ugyanez a helyzet. Ugye most akkor minden piacról kivonul?

A Google és más érintett vállalatok – például a Facebook  központja azonban az Egyesült Államokban van. Az amerikai kormány pedig  legalábbis a most elbúcsúzott Trump-kormányzat  arra szólította fel Ausztráliát, hogy ne „siettesse” az új törvényt, figyelmeztetve, hogy ez „rendkívüli” és „hosszan tartó negatív következményekkel járhat”.

Bár egészen más okokból, de a Google a helyi törvények miatt korábban már elhagyott egy országot. A Google-t állítólag kínai hackertámadás érte még 2010-ben, miután a kínai kormánnyal nem tudtak megegyezni abban, hogy cenzúrázzák-e a keresőmotort. (Eleinte cenzúrázták, aztán végül úgy döntött az amerikai cég, hogy ezzel felhagy, amivel totálisan kiverte a biztosítékot a kínai kormánynál.) A végeredmény az lett, hogy a Google kereső kivonult Kínából.

Mi lesz Európában?

A szerzői jogokról szóló, ellentmondásos új EU-szabály szerint a keresőmotoroknak és a hírek összesítőinek fizetniük kell a linkekért a híroldalaknak. Franciaországban a kiadók a héten megállapodtak a Google-lal arról, hogyan kell ennek működnie. Ugyanakkor csak néhány ilyen megállapodást írtak alá (rangos francia újságokkal), ez egészen más, mint a széles körű, sokkal szigorúbb ausztrál törvénytervezet.

Mennyit ér Ausztrália a Google-nak?

Kínát tehát már faképnél hagyták, ahhoz képest pedig Ausztrália sokkal kisebb piac. A Google Australia 4,8 milliárd ausztrál dollár (3,7 milliárd amerikai dollár – 1091,5 milliárd forint) bevételt ért el 2019-ben. Ennek legnagyobb részét a reklámbevételek tették ki, 4,3 milliárd ausztrál dollárral. Ez persze nem hangzik kevés pénznek, viszont ha figyelembe vesszük az összes kiadást, akkor a Google Australia „csak” 134 millió dolláros nyereséget hozott arra az évre.

Itt azonban többről van szó, mint a pénzről. A BBC cikke azt a kérdést is pedzegette, vajon akar-e példát a Google arra, hogy egy fejlett nyugati demokráciában más keresőmotorok használata netán teljesen életképes?

Az amerikai Google lehet a megoldás?

Lehetséges, hogy a Google átirányíthatja az ausztrál felhasználókat a Google egyesült államokbeli (vagy más) országaiba. Ez valószínűleg kitörölné a lokalizált keresési eredményeket, de elérhetővé tenné a szolgáltatást. De az is lehet, hogy a Google blokkolná az ausztrál felhasználókat az IP-cím által meghatározott földrajzi elhelyezkedésük alapján.

Az egyik egyszerű megoldás a virtuális magánhálózat (VPN) használata, amellyel a számítógép úgy néz ki, mintha valahol máshol lenne – ezt a trükköt a hozzáértő felhasználók gyakran használják más országok streaming szolgáltatásainak elérésére. Ettől viszont lassabb lehet a net, ráadásul a rangos VPN-szolgáltatókra elő kell fizetni, illetve a VPN egyéb galibákat is okozhat. Sok ember az egyszerű keresési eredmények érdekében inkább elkerülné a problémát.

Mennyi pénzt akar az ausztrál kormány?

Hogy mennyi pénzről van szó, az még nincs eldöntve. A javasolt törvény alkudozással és választottbírósági eljárással jár, nyitva hagyva az ügyet – ha a Google nem tud megállapodni egy adott hírportállal, akkor majd egy bíró döntene arról, mi a „tisztességes”. Az ausztrál kormány viszont azt állítja, hogy „méltányos” kifizetéseket akar a hírportáloknak, melyeknél a nyomtatott sajtó reklámbevételei háromnegyedével csökkentek az elmúlt 15 évben. Ezzel szemben a digitális hirdetések az olyan nagy platformokon, mint a Google és a Facebook, drámai módon növekedtek ugyanezen időszak alatt.

Valóban segítene a kiadóknak?

Ausztráliában rendkívül aktív a „híripar” – ott született a médiamogul Rupert Murdoch, a News Corp tulajdonosa is. Az ő hírportáljainak és nyomtatott sajtójának biztos haszna származna ebből a törvényből, csakúgy, mint az olyan közszolgálati műsorszolgáltatóknak, mint az ausztráliai ABC News. Az ABC finanszírozását 2014 óta több száz millió dollárral csökkentették, ami a szolgáltatások visszavágását eredményezte. A helyi újságok is megsínylették a reklám megszűnését  az év elején több mint 125 News Corp tulajdonú regionális nyomtatott újság lépett online útra és szűnt meg nyomtatásban, több száz munkahely elvesztését eredményezve.