Franciska, Fanni
-5 °C
7 °C

Hatodik generációs európai vadászgép a láthatáron

2021.02.10. 06:08
Az eddig csak koncepció szintjén létező Future Combat Air System (FCAS), azaz a közös francia–német–spanyol fejlesztésű, új európai vadászgép irányába tettek újabb lépést a nemrég befejeződött francia–német csúcstalálkozón.

Az új repülőgép jól jelzi az ébredő európai elkötelezettséget a biztonságpolitikai függetlenség és önálló szerepvállalás irányába. Bár a most eldöntött 1,2 millárd eurós kötelezettségvállalás csak töredéke a prototípus és a hozzá szükséges új technológiák kifejlesztésének, a 6 milliárd euróra tervezett összköltségnek, az eddig csak papíron létező új generációs vadászgép 

létrejötte immár biztosnak tekinthető.

A döntés azért is fontos, mert a világ többi részével és elsősorban az USA-val ellentétben az EU államai nem fejlesztettek 5. generációs, azaz lopakodó harci repülőgépeket, megelégedtek a 4++ vagy 4.5 generációs eszközökkel. Ennél kevés egyértelműbb jele van annak, hogy elfogadták az USA, azaz a NATO védernyőjét. A jellemzően francia nyomásra elindított európai „saját lábra állás” egyik legjelentősebb eddigi lépése a fejlesztés második (1B) fázisának elindítása, azaz a prototípus gyártásáról szóló szerződések előkészítésének kezdete.

A döntés nem is jöhetett volna jobbkor. Egyrészt a gyengélkedő európai gazdaság számára kiemelkedően fontos, hiszen a tapasztalatok szerint a katonai fejlesztések nyomán számtalan polgári felhasználású high-tech megoldás is születik, másrészt 

a vetélytársak egy része már bejelentette hasonló jellegű eszközeinek fejlesztését.

Az orosz MiG–41-ről alig néhány hete hallottunk először, és 2020 szeptemberében felrobbant a világsajtó a még mindig gyerekbetegségekkel küzdő F–35 leváltására kifejlesztett amerikai NGAD (Next-Generation Air Dominance) prototípusának repüléséről. 

A 6. generációs vadászgépeket a lopakodó kialakítás (vagy hivatalos nevén csökkentett észlelhetőség) és a szupercirkáló-üzemmód mellett még magasabb adatátviteli sebesség, óriási adatfeldolgozási kapacitás, katonai informatikai felhőmegoldások, valamint mesterséges intelligencia fogja jellemezni. Így képesek lesznek például egy drónraj központi irányítására vagy több felderítőeszközből érkező információk célponttá történő átdolgozására. Különleges és közös jellemzőjük, hogy mind pilóta általi, mind automata/távirányítású üzemmódra alkalmasak lesznek.

Új fegyvereket is használni fognak, mint például lézert vagy hiperszonikus fegyvereket. Persze egy ennyire előremutató eszköz kifejlesztése hosszú idő, így az első FCAS-tesztpéldány 2025-ben fog először repülni, szolgálatba állítását pedig 2040-re tervezik.