Az AI dönti el, hogy ön szép-e?

További Tech-Tudomány cikkek

A Qoves nevű startup AI-alapú alkalmazása jól megmondja, hogy ön megfelel-e a „hivatalos” szépségideálnak – és egyben megerősíti a szépséggel kapcsolatos szubjektív sztereotípiákat is.

Most már nem elég, hogy sztereotípiák mondják meg nekünk, hogy mit „kell” szépnek tekintetünk, itt vannak az elfogult algoritmusok is, amelyek befolyásolják, hogy milyen arcképeket mutathatunk a közösségi médiában, és megerősítik (vagy cáfolják) véleményünket arról, hogy mit tekintsünk vonzónak vagy sem.

Szép vagy, szép vagy, szép kirAInő...

Öt másodperc alatt szeretné szétzúzni önértékelését? Van erre egy alkalmazás! A Qoves nevű startup kifejlesztett egy AI-alapú szépségértékelő eszközt,

amely megmondja, hogy ön mennyire vonzó.

Az ingyenes verzió kiköti a „megjósolt hibák” listáját, és elmagyarázza, hogy milyen műtéti beavatkozásokra és drága szérumokra van szükség, hogy „kijavítsák” önt.

Ha még többet szeretne fizetni ezekért a hülyeségekért (tehát az alkalmazás fizetős verzióját akarja megvásárolni), akkor kaphat egy esztétikai jelentést – amely a „tudományos források tökéletes gyűjteménye, hogy képzettebbé váljon az arc harmóniájával kapcsolatban” –, amely olyan dolgokat sorol fel, mint „kefalometrikus átlagérték”.

Az alkalmazásról egyébként a Guardian csinos újságírónője, Arwa Mahdawi írt szarkasztikus humorral, azt is megemlítve, hogy a „pokoli termékről” az MIT Technology Review-ban olvasott először, és ő maga is felkereste a weboldalt, hogy kipróbálja, és feltöltötte a saját fényképét:

Jaj, úgy tűnik, a karanténos arcom túl sok volt az eszköznek, mert amikor feltöltöttem egy fényképet, az összeomlott

– írta fanyar humorral az újságírónő.

AI AI-nak farkasa

Én magam is felkerestem az oldalon a képfeltöltős részt, és további érdekességként felfedeztem, hogy a példának megadott „kaukázusi férfi, 24 és 27 év közötti” személy képét a thispersondoesnotexist.com nevű arcképgeneráló oldal készítette, amely szintén mesterséges intelligenciát használ a véletlenszerűen készített arckép generálásához.

Magyarán: egy AI által létrehozott, mesterséges arc az „etalon” egy másik AI által meghatározott szépségideálnak.

Gyorsan tegyük hozzá, hogy „24 és 27 év közöttiként” megadott, mesterséges férfiarc bőven 30 felettinek néz ki, de ez már részletkérdés, mindössze az oldal „professzionalizmusának” jellemző vonása.

MegmondóAI

Az arcértékelős alkalmazások terén a Qoves egyébként nincs egyedül a piacon, a kínai Megvii Technology által kifejlesztett Face ++ arcfelismerő platformnak például van egy eszköze, amely „szépségpontszámot” ad. Az app emellett azt is jól megmondja, ön mennyire vonzó férfi- és női szempontból is.

A Megvii egyébként egy igazán „elbűvölő” vállalat; állítólag a Huaweijel közösen kidolgozott egy „ujgur riasztót”, amely azonosítja az üldözött etnikai kisebbség tagjait, és potenciálisan megjelöli őket a rendőrség számára.

Az algoritmus rasszista?

De vajon hogyan működnek ezek a szépségértékelési algoritmusok? Ez jó kérdés, valójában senki sem tudja a választ. A Face ++ nem fedi fel algoritmusának működését, a Qoves eszközét pedig egy több százezer képből álló adatkészlet képezi ki, amelyet emberek manuálisan pontoznak, és ebből extrapolálja a vonzerőt.

Egy dolgot biztosan elmondhatunk az ilyen típusú eszközökről, hogy gyakran tükrözik az

„eurocentrikus” szépségelfogultságot

(magyarán: az európai ember klasszikus vonásait tekintik a szépség mércéjének, ami egyébként valahol vicces egy kínai alkalmazástól); vagyis rendkívül rasszistának tekinthetőek. 2016-ban például a világ első nemzetközi szépségversenyét teljes egészében algoritmus alapján ítélték meg. Hogy az algoritmus tényleg mennyire „rasszista”, azt mi sem tükrözi jobban, mint hogy a 44 nyertesből majdnem mindegyik fehér volt, egymaroknyi ázsiai, és csak egynek volt sötét a bőre.

A Guardian cikke egyben arra is rámutat, hogy nem is kizárólag az a baj, hogy ezek az algoritmusok egyszerűen tükrözik a meglévő torzító sztereotípiákat. Az igazi probléma annak alattomos módja, amellyel ezekre rá is erősítenek.

A közösségi platformok is ez alapján rangsorolnak?

A Qoves alapítója, Shafee Hassan az MIT Technology Review-nak azt állította, hogy ez a szépségértékelő AI már egy ideje elterjedt; a közösségi média platformjai a vonzó arcok beazonosítására és a „nagyobb figyelem felkeltésére” használják. Magyarán: aki az AI szerint „szebb”, az nagyobb elérést kap például Facebookon vagy Instagramon. Miután az amerikai sajtó felkereste e két közösségi platformot, mindketten tagadták az ilyen algoritmusok használatát. A TikTok és a Snapchat viszont egyszerűen csak nem volt hajlandó kommentálni ebben a témában.

Tavaly azonban kiderült, hogy a TikTok moderátorainak azt mondták,

gátolják a csúnya, szegény vagy fogyatékkal élő felhasználók videóit.

A tartalom moderálásával kapcsolatos emlékeztető azt követelte, hogy a videókat zárják ki a „For You” hírcsatornából, ha azok „rendellenes testalkatú (például: törpe, akromegáliában szenvedő stb.)” felhasználókat mutatnak, de a „duci, elhízott vagy túl vékony” vagy „csúnya arcú” usereket se kíméljék.

A beszűkült látásmódot tovább szűkíthetik az algoritmusok

A legnagyobb probléma összefoglalva, hogy az elfogult szépségideált tartalmazó algoritmusok befolyásolhatják, hogy egyáltalán milyen tartalmat látunk. Mivel az algoritmusok döntik el eleve, hogy milyen tartalmat lássunk, illetve mi kerüljön felülre, így ezeknek köszönhetően még többet látunk ebből a tartalomból; így ahelyett, hogy a látókörünk tágulna, még inkább beszűkül.