Őskori brutális tömeggyilkosságot lepleztek le a régészeti helyszínelők

Válogatás nélkül gyilkolták le mintegy hatezer évvel ezelőtt azt a 41 embert, akiknek maradványait egy tömegsír őrzi a mai Horvátország területén – állapította meg egy horvát, osztrák és amerikai szakemberekből álló kutatócsoport, amely genetikai elemzésnek vetette alá a csontokat.

A több ezer éves tömeggyilkosságok helyszínén végzett eddigi antropológiai és genetikai elemzések olyan eseteket tártak fel, amelyek hátterében nagy valószínűséggel csata, csoporthovatartozással kapcsolatos konfliktus vagy vallási rituálék álltak – írja a PhysOrg.

A mai Horvátország területén lévő Potocaniban talált 6200 éves tömegsírban nyugvó 41 embert azonban válogatás nélkül gyilkolták le.

A PLOS One című folyóiratban publikált tanulmány szerint 38 áldozat csontmaradványaiból sikerült DNS-mintát venniük a kutatóknak.

A genetikai és morfológiai elemzésekből az is kiderült, hogy a sír 21 férfi és húsz nő maradványait őrzi. Az áldozatok több mint fele 2 és 17 éves kor közötti volt, a felnőttek életkora pedig 18 és ötven év közötti, valamint volt egy felnőtt, akinek nem tudták pontosan megállapítani a korát. A genetikai vizsgálat szerint noha néhány áldozat családi kapcsolatban állt egymással (egy fiatalabb férfit például két kislányával együtt gyilkoltak meg), az áldozatok többsége (hetven százaléka) nem állt rokoni kapcsolatban egymással, és egyértelműen egy nagy pásztornép tagjai voltak.

Többségük ugyan nem állt szoros rokoni kapcsolatban egymással, ám az áldozatok közös leszármazása azt jelzi, hogy a helyi populáció nagy és stabil volt, vagyis nem valószínű, hogy a mészárlás egy új, genetikailag nem rokon csoport érkezésével függött össze.

Noha a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem lehet biztosan megmondani, hogy mi volt a tömeggyilkosság oka, a szakemberek úgy vélik, hogy a kedvezőtlen éghajlat, esetleg a helyi népesség jelentős megnövekedése állhatott a mészárlás hátterében.

A horvátországi Antropológiai Kutatóközpont, a Bécsi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói szerint további genetikai vizsgálatokra lesz szükség más őskori tömeggyilkosságok helyszínén annak meghatározására, hogy mennyire volt gyakori az ilyesfajta brutalitás a régmúltban.