16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

Tévhitek a Covidról

D ATI20210402046
2021.04.06. 21:36
Szakorvos válaszol olvasóink kérdésére.

Az utóbbi időben megsokasodtak olvasóink egészségügyi kérdései. A legtöbben a koronavírus kapcsán fordulnak hozzánk és jellemzően Vajó Zoltán orvosként is praktizáló kollégánkhoz. Olvasótáborunk kiszolgálása érdekében úgy döntöttünk, alkalomszerűen az Index címlapján válaszolunk a széles tömegeket érdeklő kérdésekre. 

A feleleteket dr. Vajó Zoltán, belgyógyász, geriáter, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár adja meg, aki az Egyesült Államokban a járvány kezdete, vagyis tavaly március óta napi szinten lát el Covidban szenvedő betegeket. Ő osztja meg ezen a téren a 2000-nél is több beteg kezelése során szerzett tapasztalatait az Index olvasóival. Először három gyakori tévhitet oszlat el. 

1. „a betegek mibe halnak bele inkább? Nem is a Covidba, sokkal inkább a kísérőbetegségükbe?”

Ez így biztosan nem igaz. A leggyakrabban szereplő kísérőbetegség a magas vérnyomás. A felnőtt, de még inkább az időskorú lakosság nagy része hipertóniás, vagyis magas a vérnyomása. Ilyen alapon tehát felesleges is lenne azt vizsgálni, hogy az elhunytaknak volt-e kísérőbetegsége, mivel a magas vérnyomás a fejlett országok (ebből a szempontból Magyarország is ide tartozik) időskorú lakosságának nagyjából kétharmadában fennáll. Ezzel azonban évekig, sőt akár évtizedekig együtt lehet élni, az esetek jelentős részében akár az életminőség különösebb romlása nélkül is. A Covid szempontjából azonban a hipertónia sajnos jelentős súlyosbító tényező, vagyis a magas vérnyomásban szenvedők körében általában súlyosabb a Covid lefolyása, sőt akár halálos is lehet.

Hasonló a helyzet a másik civilizációs népbetegséggel, a cukorbetegséggel kapcsolatban is. A jól beállított cukorbetegek ma már akár évtizedeken át is teljes életet élhetnek. A Covid azonban (általánosságban valamennyi fertőző betegség) rontja a cukorbetegség állapotát, akár akut komplikációkhoz is vezethet. Ráadásul a cukorbetegek immunrendszere is károsodott, tehát a koronavírus ellen sem tud megfelelően védekezni szervezetük. 

2. „ha Egészséges vagyok, nincs mitől tartanom?”

Ez sem ilyen egyszerű, ahogy tulajdonképpen semmi sem az a Coviddal kapcsolatban. A különösen súlyos lefolyású Covid során ugyanis sokszor nem maga a vírus, vagy legalábbis nemcsak az okozza a pusztítást, hanem az immunrendszer túlzott reakciója. A legtöbb beteg szerencsére nem jut el ebbe a fázisba, és az immunrendszere valóban legyőzi a vírust, aki azonban kórházba kerül, és oxigénre szorul, ott a kezelés részét képezi a túlzottan aktív immunrendszer gátlása. Olyannyira, hogy életmentő lehet a túlzott immunreakció blokkolása. Baj lehet tehát a gyenge, de a túlzottan erősen reagáló immunrendszer is. 

3. „ha Alig volt tünetem, nem lesznek később szövődményeim?”

Egy ideje ismert már, hogy Covid–19 után sok beteg az első, akut szakaszból történt gyógyulás után sem érzi magát teljesen tünetmentesnek, nem tér vissza a fertőzés előtti állapotba. Ezt eleinte a kórházi kezelést igénylő, tehát a Covid súlyosabb formáit mutató betegek gyógyulása után írta le a szakirodalom, de mára azonban az is világossá vált, hogy az enyhe, sőt kezdetben tünetmentes, fiatalabb és korábban teljesen egészséges egyénekben is kialakulhat „hosszú Covid”. Annyi azért igaz, hogy köztük sokkal kevésbé gyakran. Ilyenre nagyjából az esetek egyharmadában kell számítani, a különböző országok tudósítása szerint eléggé egybehangzóan. 

Amennyiben kérdése lenne a koronavírussal kapcsolatban, írja meg nekünk: vajoz@index.inda.hu.

A cikk szerzője belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, az orvostudományok kandidátusa.

(Borítókép: Lélegeztetett betegeket ápolnak a fehérgyarmati kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)



  • Tippek
  • Hírek