Gizella
9 °C
14 °C

Alvással a Covid ellen

2021.04.11. 18:52
A Covid mára egyértelművé vált következménye lehet számos embernél – több más nemkívánatos, kellemetlen jelenséggel együtt – az alvászavar. De vajon a rossz alvás vagy a kialvatlanság és az alvásbetegségek – amelyekből közel 120-féle verziót tart számon az alvástudomány – hozzájárulhatnak-e ahhoz, hogy hamarabb támadjon meg bennünket ez a vírus?

A pandémia okainak elemzése, a leküzdéséhez kapcsolódó közvetlen kutatások kétségtelenül előtérbe helyezték az alvást, és ez az alapvető élettani tevékenységünk a korábbinál nagyobb szerepet kap. Számos új tudományos következtetés hangsúlyozza, hogy az alvás zavara, az alvatlanság – a köznyelvben álmatlanság – a koronavírus-fertőzés magasabb kockázatával és súlyosabb Covid–19-tünetekkel jár, egyben növeli a gyógyulási időszak hosszát.

Ezek az elemzések, amelyek leginkább az életmódról, az egészségi állapotról, a gyógyszerek és étrend-kiegészítők használatáról, valamint az alvásállapotról kapott információkat vizsgálják, megállapítják: az alvás a szervezet regenerálódásának és az immunrendszer megtartásának és erősítésének az egyik legfontosabb tevékenysége. Minél jobban alszik valaki, ami nemcsak az alvásidő megfelelő hosszát (felnőtt embereknél 7–9 óra éjszakánként) jelenti, hanem a minőségét is, vagyis a folyamatosan nyugodt alvást és a pihent ébredést, annál kevésbé van kitéve bármilyen, így a Covid–19-fertőzésnek is.

„A Magyar Alvásszövetség legújabb kutatásai, amelyeket a Szinapszis Egészségkutatóval a pandémia ideje alatt végeztek, szintén ezt a következtetést erősítik. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy a megváltozott életkörülmények, a karanténbezártság és általában a kiszolgáltatottság érzésének erősödése felszínre hozott olyan pszichikai jelenségeket, amelyeknek elemzése és kezelése mielőbb kívánatos” – húzta alá G. Németh György a Magyar Alvásszövetség elnöke.

AZ ELTE PPK alváslaborjában Simor Péter vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta éjszakai pihenésünk és a pandémia kapcsolatát új módszertani megközelítéssel. A kérdőíves kutatás legizgalmasabb eredménye az alvásminőség és a nappali élmények időbeli összefüggése: a nappali tünetek ugyanis nem jósolták meg a következő éjszaka minőségét, ám az alvásminőség előre jelezte a másnapi nehézségeket. A nemzetközi tudományos szakirodalomban jegyzett következtetéseiket elsősorban nem az alváspanaszokkal küzdők köréből, hanem az egészséges emberek alvásának megfigyeléséből vonták le.

A mindennapos, szinte sokkoló információk, számadatok, figyelmeztetések, főképpen a halálozásokhoz kapcsolható fenyegetettség és persze a korlátozó helyzetek az egészséges emberekben is szorongásos tüneteket, rossz közérzetet, akár enyhe köhögéses tüneteket is előidézhetnek, még akkor is, ha tulajdonképpen nincs semmi bajunk. Az alvás-ébrenlét ciklusának, az úgynevezett cirkadián ritmusnak a megzavarása befolyásolhatja az anyagcserét, az immunitást, sőt a pszichológiai egészségünket is, az alváshiány pedig vonzóbbá teheti a magas kalóriatartalmú, magasabb zsír-, cukor- és sótartalmú ételeket, különösen stressz hatására, ami mind az egészségi állapotot és a közérzetet terheli.

Az alvásszövetség korábban közzétett elemzésében utalt arra, hogy a testmozgás hiánya, a stresszkitettség, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és más tényezők is indokolhatják, hogy miért csak az emberek egy része betegszik meg, ha bármilyen vírusnak van kitéve. De akárhogy is, amíg nem kap oltást, kezelje az alvást prioritásként.