16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

Folytatódik az orvos válaszol: kombinálhatók-e az oltások?

GettyImages-1230912595
2021.04.11. 05:56
Erre és sok más olvasói kérdésre válaszol a szakember.

Az elmúlt hónapokban sok, egészségüggyel kapcsolatos kérdést kapott az Index. A legtöbben a koronavírus kapcsán fordultak hozzánk és jellemzően Dr. Vajó Zoltán orvosként is praktizáló kollégánkhoz. Olvasótáborunk kiszolgálása elsődleges szempont, ezért úgy döntöttünk, alkalomszerűen az Index címlapján válaszolunk a gyakran ismétlődő, sokakat foglalkoztató, széles tömegeket érdeklő kérdésekre.

A válaszokat az első részhez hasonlóan dr. Vajó Zoltán belgyógyász, geriáter, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár adja, aki az Egyesült Államokban a járvány kezdete, vagyis tavaly március óta napi szinten lát el Covidban szenvedő betegeket. Ő osztja meg a 2000-nél is több covidos beteg kezelése során szerzett tapasztalatait az Index olvasóival.

Az első ilyen jellegű cikkünk után újra rengeteg kérdés érkezett, most ezekből válogatunk. 

1. „OTTHON VAGYOK ENYHE Covid-TÜNETEKKEL, NINCS MITŐL TARTANOM?” 

Ez nem ilyen egyszerű. A Covidra jellemző lehet a beteg állapotának gyors romlása is. Sokszor láttam olyan beteget, aki enyhe tünetekkel jelentkezett a sürgősségi osztályunkon, és néhány óra múlva már lélegeztetőgépen volt. Szerencsére nem ez a tipikus, de előfordul, főleg akkor, amikor az illető immunrendszere különösen hevesen reagál a vírus jelenlétére, és az ún. citokinvihar stádiumába kerül. Ekkor az immunrendszer rengeteg olyan anyagot termel, ami a vírus elleni harcban segít, ám túlzottan nagy mennyiségben már káros lehet.

2. „MEGKAPTAM AZ OLTÁST, DE SEMMI REAKCIÓM NEM VOLT. AKKOR NEM IS VÉD a vakcina?”

Ez teljesen logikus kérdés, hiszen a szervezetünk oltás hatására kialakuló reakciójából (hőemelkedés, láz, hidegrázás) akár az immunrendszerünk válaszára is következtethetünk. Attól azonban, hogy nem volt tünetünk az oltás után, még kialakulhat védettség, nem kell tehát elkeserednünk. Ez főleg idősebb páciensek esetében várható, ők időnként kevésbé hevesen reagálnak a védőoltásra, de attól még dolgozik az immunrendszerük. 

3. „HA ASTRAZENECÁBÓL KAPTAM AZ ELSŐ OLTÁST, KAPHATOM A MÁSODIKAT PFIZER-vakcináBóL?” 

Nagyon sok olvasónk kérdezte ezt, tegyük hozzá, nem is alaptalanul. Az immunológiában régóta ismert a „kombinálás” módszere, amit a szaknyelv „heterológ prime-boost”-nak nevez. Ennek célja a hatékonyság növelése, bár olvasóink inkább a mellékhatások csökkentése miatt szeretnék ezt. A kérdést pontosan ezen két vakcina esetében jelen pillanatban önkénteseken végzett klinikai tesztekkel vizsgálják, amiről korábban mi is tudósítottunk. A vizsgálatok eredménye hatékonyság és biztonságosság tekintetében néhány hónap múlva várható. Addig sajnos erre nincs konkrét garancia, tehát azt sem tudjuk jelenleg megmondani, hogy ez a módszer biztonságos és/vagy hatékony-e. Úgy tűnik, mindez nem zavarja a francia hatóságokat. Ott ugyanis már meg is született az állásfoglalás, hogy 55 éves kor alatt azoknak a pácienseknek, akik AstraZeneca-oltást kaptak, második adagként már a Pfizer vagy a Moderna oltását javasolja az Haute Autorite de la Sante (HAS). 

4. „PENICILLINALLERGIÁM VAN, KAPHATOK COVID ELLENI VÉDŐOLTÁST?”

Rengeteg olvasónkat érdekli ez a kérdés, ami nem meglepő. Egyrészt nagyon gyakori a penicillinallergia, másrészt, főleg az oltási kampány kezdetekor, sokat hallottunk allergiás reakciókról is. Emiatt is az a gyakorlat jelenleg, hogy az oltás beadását követően jellemzően 30 percen át megfigyelik a beoltottakat. Az oltások összetevőivel szemben fennálló allergia az oltások ellenjavallatát képezi, de penicillint egyik, jelenleg használt oltóanyag sem tartalmaz. Ez tehát önmagában nem akadálya a védőoltás beadásának. 

5. „Mindenképpen a leghatékonyabbat szeretném! Marad tehát a Pfizer, a Moderna vagy a Szputnyik?” 

Mi is tudósítottunk arról, hogy a Pfizer-, a Moderna- és a Szputnyik vakcinák 90 százaléknál is nagyobb hatékonysággal rendelkeznek, míg az AstraZeneca, a Sinopharm és a nemsokára érkező Janssen (Johnson and Johnson) oltása az eddigi vizsgálatok során kisebb százalékban előzte meg a betegség kialakulását. Érthető, hogy mindenki a lehető leghatékonyabb vakcinát szeretné megkapni. Ez azonban nem ilyen egyszerű. Az oltásokat nem egy vizsgálatban, egymással összehasonlítva vizsgálták. Eltérő volt a vizsgálatok ideje, helye, beteganyaga, sőt minden valószínűség szerint még a vizsgálat ideje alatt fertőző vírusvariáns is. Egy tavaly novemberben Amerikában végzett vizsgálat eredményeit sajnos nem lehet minden további nélkül átültetni a mostani magyar viszonyok közé. Még kevésbé lehet ezek alapján a vizsgálatok alapján az elérhető vakcinákat egymáshoz hasonlítani. Erre egy fej-fej mellett végzett vizsgálat lenne alkalmas, melynek során a különböző vakcinákat azonos időben, véletlenszerűen alkalmazzák egy adott beteganyagnál az esetleges zavaró tényezők lehető legjobb kiszűrésével. Ilyen eddig sajnos nem történt, ezért nem tudjuk, hogy a mai magyar viszonyok között van-e különbség a fenti vakcinák hatékonyságában. Azt azonban igen, hogy a súlyos, netán halálos kimenetelű lefolyás ellen valamennyi oltóanyag hatékonyan véd. 

Továbbra is várjuk a vajoz@index.inda.hu címre kérdéseiket, melyeket kollégánk az Index hasábjain válaszol meg. 

A cikk szerzője belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, az orvostudományok kandidátusa.

(Borítókép: Egy orvos koronavírus elleni vakcinát mutat fel. Fotó: Ute Grabowsky / Getty Images Hungary)



  • Tippek
  • Hírek