A sarkvidéki jég olvadása miatt nem indult éves vádorútjára a grönlandi bálna
Vélhetően a sarkvidéki jég olvadása miatt nem indultak éves vándorútjukra a grönlandi bálnák pár éve. Kanadai kutatók szerint az egyik populáció a 2018-2019-as szezonban nem tette meg szokásos 6000 kilométeres körútját. A sarkvidéki jég éveken át tartó olvadását és lassú eltűnését egyébként megtekinthetjük a Google Earth által készített videóban:
37 év pereg le a Google Earth videóján
A gleccserek visszahúzódása vagy az Amazonas erdőirtása is látható a különleges time-lapse videón.
A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) általában ősszel elhagyja a stabilan jéggel borított területeket. Ez a faj a kevesek egyike, amelyek kizárólag az Északi-sarkvidéken és a szubarktikus vizekben élnek meg.
Nagyon szűk skálán mozog az a hőmérsékleti spektrum, amelyben jól érzi magát: általában mínusz 0,5 és plusz 2 Celsius-fok között,
– írja a The Guardian.
Jelenleg négy ilyen bálnacsapat úszik az Északi-sarkvidék térségében. Az egyik legnagyobb évente a Bering-tenger északi részéből elindul, tavasszal a Csukcs-tengeren át jut a Beaufort-tengerig, ahol a nyár nagy részét tölti, mielőtt ősszel visszatérne a Bering-tengerbe, hogy ott töltse el a telet.
Víz alatti felvételekből származó adatok alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy
ez a bálnapopuláció nem tette meg szokásos körutazását 2018-2019-ben,
– idézi a brit lap a Royal Society Open Science című tudományos folyóirat cikkét.
A tanulmány vezető szerzője, Stephen Insley, a kanadai Wildlife Conservation Society természetvédelmi szervezet munkatársa szerint
egyelőre nem tudni, hogy ez egy eseti eltérés volt, vagy egy új korszak kezdete.
A szakértők szerint számos ok lehetséges, mely a jelenség hátterében állhat. A víz hőmérsékletének emelkedésével a ragadozók, például az kardszányú delfinek elszaporodása is arra ösztönözhette a grönlandi bálnákat, hogy maradjanak téli helyükön.
Egy másik lehetséges tényező, hogy ezeket az állatokat akár fél méteres vastagságban is boríthatja a zsír, amely miatt nagy melegben fenyegetheti őket a túlhevülés veszélye.
Az is elképzelhető, hogy a magasabb hőmérséklet miatt planktontúltengés volt a területen, ezért a bálnák az energiaspórolás érdekében nem indultak vándorútra, itt táplálkoztak.
Ha teljesen stabil jég alakul ki a tél során, az arra kényszeríti a bálnákat, hogy elinduljanak.
Mert bár nagy, vastag koponyával rendelkeznek, mely segítségével akár egy méter vastagságú jeget is áttörhetnek, a jégnek eléggé nyitottnak kell lennie ahhoz, hogy átüthessék a repedéseket a levegővételhez.