Oszkár
20 °C
29 °C

Jó eséllyel vér tapad az ön mobiljához is

000 NU9AH
2021.06.17. 10:09
Mielőtt kidobná kicsit viseltes mobiltelefonját, álljunk meg egy szóra! Tudja, pontosan hányféle anyag van a telefonjában? És azt, hogy ezek bányászatát gerillacsapatok felügyelik? Van fogalma arról, mekkora a karbonlábnyoma, honnan származik a belseje, milyen afrikai csempészipar épült az e-hulladékra, és mit tehet ez ellen?

A Magyar Természetvédők Szövetsége „Városi bányászat” címmel tartott előadást. A technikai eszközök fenntarthatóságával foglalkozó mérnök, Szilágyi Artúr szétszedett egy telefont, és megvizsgálta, mi rejlik benne. Előadásából kiderült, hogy legnagyobb tömegben réz van a telefonban, és több mint 40 további elemet tartalmaz, ami jóformán a periódusos rendszer fele. Ez azt is jelenti, hogy a Földön előforduló elemek fele ott lapul mobilunkban, jó pár közülük pedig úgynevezett konfliktusos ásvány. Ez azt jelenti, hogy bányászatához vér tapad, az Egyenlítő menti afrikai országokban, így a Kongói Demokratikus Köztársaságban is.

Középkori módszerek 

Kongóban polgárháború dúl, és az értékes lelőhelyeket gerillák felügyelik. Folyamatosak a fegyveres konfliktusok, a munkásokat pedig rabszolgaként kezelik. Előszeretettel dolgoztatnak gyerekeket, kisebb testük miatt könnyebben beférnek a szűk tárnákba, hogy gépek híján, puszta kézzel fejtsék ki az értékes tantalitot (koltánt). Sokuk alig hétéves. A folyamatos fegyveres rivalizálás miatt a bányát bitorló banda a végsőkig kizsigereli a munkásokat, és ha szökni vagy pihenni akarnak, van, hogy lelövik őket.

2020-ban a világ koltánkitermelésének 50%-át Kongó és Ruanda adta. A techgyártók bojkottot hirdettek a kongói koltánra, de sajnos ez sem segít, mivel az ércet átcsempészik Ruandába, ahonnan hamis papírokkal „tiszta” áruként értékesítik tovább. Nemcsak koltánt, hanem okoseszközeink más elengedhetetlen alkotóelemeit, így aranyat, ónt és volfrámot is bányásznak hasonló körülmények között.

Kína tesz a fair trade-re 

Szilágyi Artúr arról is beszélt, hogy Kína sajnos nemcsak az alapanyagok kitermelését, hanem az eszközök összeszerelését nézve is magasról tesz a fair trade-re. Mindegyik műveletet alulfizetett munkások végzik, főként délkelet-kínai iparvárosokban. Pár évtized alatt a kis halászfalvakból mára milliós gyárvárosok alakultak ki, amelyek a kontinens fejletlenebb középső részeiről szívják el a munkaerőt. A munkások – a nagyobb jövedelem reményében – gyakran szabálytalanul túlóráznak, ami azt jelenti, hogy heti 60 óránál is többet dolgoznak. Egyes üzemek akár 100 000 embert is foglalkoztatnak. A létesítményen belül található a menza és a szállás is, tehát a munkások a gyárban élik az életüket.

Nehéz dolga van annak a megrendelőnek, aki nyomon szeretné követni a gyártási és az ellátási hálózatot. Előfordul az is, hogy egy ekkora üzemnek még weboldala sincs. Az elektronikai felszerelésekhez nélkülözhetetlen aranyat pedig legtöbbször az átláthatatlan kínai aranytőzsdéről szerzik be, ahová bárhonnan lehet aranyat vinni, eladáskor pedig már nem tüntetik fel az áru eredetét.

Kütyüváltogatók, figyelem!

A e-hulladék globális mennyisége 21,4 százalékkal nőtt 2014 és 2019 között. 2020-ban fejenként átlagosan 7,3 kg e-hulladéktól szabadultunk meg, de ennek csupán 17,4 százalékát hasznosították újra. Európa és kiváltképpen Magyarország élen jár a használt mobilok és laptopok begyűjtésében. Nem újdonság, hogy a fennmaradó e-szemét tömege a világ fejletlen országaiban landol, főleg Fekete-Afrikában és Pakisztánban. És sajnos még mindig olcsóbb Afrikából beszerezni az érceket, mint a fejlett világban az eldobott készülékekből kinyerni.

Mivel a hulladék szállítása ellenőrizetlen, trükközésre bőséggel adódik lehetőség. Sokszor adományként címkézik fel a valójában hasznavehetetlen gépeket. De az is megesik, hogy használt autókat tömnek meg kidobott kütyükkel, és óceánjárók konténereiben juttatják be Afrikába.

Itt aztán megkezdődik a szakszerűtlen „újrahasznosítás”. A nyílt színre lerakott szemetet egyszerűen meggyújtják, és kinyerik belőle, amit lehet. Ez óriási felelőtlenség, mivel 700 veszélyes kémiai anyag található az eszközökben, melyeknek a füstje mérgező. A világ legnagyobb e-hulladék-lerakója Ghána fővárosában, Accrában található. Évente 250 000 tonna számítógép, okostelefon, háztartási gép kerül ide a fejlett világból. A folyamatos égetés miatt ez a világ egyik legmérgezőbb helye, a fojtogató füstben körülbelül. 6000 ember dolgozik. A helyiek stílszerűen csak Szodomának nevezik ezt az apokaliptikus helyet. 2020-ban film is készült róla, amely a „Welcome to Sodom” címet viseli.

Van megoldás, a Fairphone 

2020-ban 7,7 milliárd mobiltelefon volt forgalomban, ezek összesen nagyjából 580 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért felelnek. Ez a globális kibocsátás 1 százaléka, de az arány folyamatosan emelkedik.

A világ aranytermelésének 7 százalékát dobjuk ki e-hulladék formájában. A techcégek azonban évről évre új modelleket visznek piacra, számolva a „tervezett elavulással”, ahelyett, hogy tartós eszközöket készítenének. Ezzel a trenddel próbál szembemenni a Fairphone.

e-hulladék okostelefon karbonlábnyom

Fent az egyes iPhone-modellek karbonlábnyoma látható, ezek 80 százaléka a gyártáskor keletkezik (Forrás: reboxed.co)

10 évvel ezelőtt adták ki az első Fairphone-szériát, és a lehető legtöbb fémet olyan bányákból szerezték be, ahol tisztességes körülmények között dolgoznak az emberek. Az összeszerelő munkások a gyárban megfelelő bérezést kaptak. A tervezésnél ügyeltek a modularitásra, tehát ha egy alkatrész elromlik, könnyen lehet cserélni, ezzel is növelve a készülékek élettartamát. A „szétszerelhetetlen” telefonokhoz képest a Fairphone dobozába csavarhúzót és szerelési útmutatót tesznek, hogy akár otthon is szétszedhessük, és kicserélhessük azt, ami elromlik benne. A telefonok teljes szén-dioxid-kibocsátásának 82 százaléka ugyanis gyártásuk során keletkezik. Így ha csak 1-2 évvel is tovább használjuk őket, jelentősen csökkentjük a karbonlábnyomukat. Noha a Fairphone-nak 2020-ban jött ki a harmadik szériája, itthoni szolgáltatók csomagjában még nem elérhető. A telefon paraméterei megfelelnek egy átlagos középkategóriás készülékének. Az ára azonban magasabb, 150-160 000 Ft, a többletköltség a fair trade rendszerét látja el.