Lenke
14 °C
28 °C

Most akkor nyaralhatunk vagy nem?

GettyImages-976380376
2021.06.25. 13:20

A nyár szépen alakul, a bezártságot és depressziót hozó tavasz után a jó oltottsági arányok miatt enyhülnek a korlátozások, nyitnak a vendéglátóhelyek, és ami ilyenkor a figyelem középpontjában áll: nyílnak a határok, egyre több ország lazít a beutazási szabályokon. Idáig ismerős, az oltások kivételével pedig hasonló élményeink voltak tavaly is. Megindultunk Horvátország, de legalábbis a Balaton felé, élveztük a jó időt, aztán jött az ősz és a tél, amire jobb nem emlékezni.

Mi lesz idén? Megismétlődik a tavalyi kép, vagy az idei ősz már nyugalmasabb lesz? Tavaly még nem volt védőoltásunk, viszont fokozottan fertőzőképes indiai, illetve újabb nevén delta-variánsunk sem. Mire számíthatunk? A válasz nem egyszerű, de vannak adatok, melyek alapján sejthetünk néhány dolgot. 

Vigyázó szemetek Londonra vessétek!

Nem, most nem Párizsra, ahogy a költő mondta, hanem sokkal inkább Londonra vagy inkább az Egyesült Királyságra kell tekintenünk. Az európai oltási versenyt kétségkívül a britek nyerték meg, mindenkinél hamarabb oltottak be mindenkinél több lakost. A brexit itt hasznukra vált, nem kellett a sokszor nehézkesen mozgó európai hatóságokra várniuk, saját hatáskörükben hagyták jóvá a védőoltásokat, és saját fejlesztéssel is rendelkeztek az Oxfordi Egyetem jóvoltából.

Emiatt viszonylag hamar, már tavaly év végén saját útra léptek. Az angol, illetve brit oltási terv nem követte ugyanis a védőoltások alkalmazási előiratában foglalt alapelveket, vagyis az egymást három (Pfizer), illetve négy héttel követve (Moderna) beadott két oltás ajánlását. A brit orvosok az NHS ajánlása alapján arra törekedtek, hogy ahelyett, hogy a lehető legnagyobb egyéni védettségi szintet érjék el, legyen inkább kétszer annyi ember legalább részlegesen védett. Ezt arra alapozták, hogy elsőként a Pfizer oltásáról tudtuk meg, hogy már az első dózis után is igen nagy hatásossággal alkalmas az új típusú koronavírus, vagyis a Sars-CoV-2 által okozott betegség, a Covid–19 súlyos, kórházi kezelést igénylő, de még inkább a halálos kimenetel megelőzésére. Teljesen logikusnak tűnt tehát az akkori brit stratégia. Az elméletet a gyakorlat is igazolta: eleinte javultak a járványügyi mutatók, mindenki a fokozatos nyitásban reménykedett – tegyük hozzá, teljes joggal. 

Aztán jött az indiai (delta-) variáns.

Ez a minden eddiginél fertőzőképesebb mutáns pedig a fertőzések számának gyors emelkedésével járt. Először a gyerekek között, ami valamennyire még érthető is, hiszen ők nincsenek beoltva, 12 éves kor alatt egyáltalán nem, 12–18 éves korig pedig csak elvétve, bár az utóbbira már van példa. Az elgondolkodtató fejlemény az volt, hogy a már beoltottak között is fordultak elő fertőzések, ha nem is a korábban tapasztalt arányban.

Erre akkor kaptuk meg a magyarázatot, amikor ismertté vált, hogy a jelenleg használt oltások az első dózis után csak jóval kisebb mértékben védenek meg ettől a mutáns vírustól. Két dózis után még mindig úgy tűnik, hogy minden rendben, megfelelő a védelem. Mivel Nagy-Britanniában rengeteg az ott élő és dolgozó indiai bevándorló, és a beoltottak nagy része egy dózist kapott eddig csupán, nem meglepő, hogy a szigetországban a fertőzések túlnyomó részét a delta-variáns okozza.

Hazánkban más a helyzet

A magyar oltási terv nem tért el a vakcinák alkalmazási előírásától, és a kezdetektől arra törekedett, hogy mindenki a szükséges két dózist kapja meg. A lebonyolítás módja és sikere más kérdés, de a terv mindenképpen ez volt. Olyannyira, hogy a megfelelő mennyiségű adagokat tartalékoltunk is, hogy a második dózist megfelelő időben lehessen beadni.

Magyarországon nem tudunk az indiai variáns nagyobb mértékű elterjedéséről, de ez nyilván csak idő kérdése. Egyrészt terjed a szomszédos országokban is, másrészt Nagy-Britanniában legalább 200 ezer magyar él, akik nyilvánvalóan, teljesen érthető módon, utazni szeretnének, és fognak is. Jelen pillanatban nincs arra adat, hogy a delta-variáns súlyosabb lefolyású betegséget okozna a korábbi mutánsoknál, és az oltható népességcsoportok folyamatosan bővülnek. Folyik a magyar vakcina fejlesztése is, ami a jelenleg elérhető oltásoktól eltérően nem a Vuhanban tavaly februárban fertőző víruson alapul majd, hanem a Magyarországon itt és most terjedő koronavírus-variánson. Ehhez az oltáshoz a vírust ugyanis nem Kína és a WHO, hanem a magyar Nemzeti Népegészségügyi Központ biztosítja annak nemzetközi szinten is igen korszerű, BSL 3-as besorolású laboratóriuma segítségével. Közben, ha lassan is, de elindult a fejlődő országok oltási programja is, ami az újabb és újabb variánsok kifejlődését és azok behurcolását hivatott megakadályozni. Van tehát némi remény, hogy az idei őszünk szebb lesz a tavalyinál. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos.

(Borítókép:  Mahmut Serdar Alakus / Anadolu Agency / Getty Images )