Privát űrrepüléssel térhet vissza a Nemzetközi Űrállomásra egykori parancsnoka

iss050e014337
2021.07.11. 14:08
Peggy Whitson 2022 nyarán egy versenyautó-pilóta és két másik, egyelőre ismeretlen utas társaságában az Axiom Space szervezte űrrepülésen térhet vissza a Nemzetközi Űrállomásra.

A Houstonban székelő Axiom Space cég – ellentétben a SpaceX, a Virgin Galactic vagy a Blue Origin kínálta űrutazásokkal – nem rendelkezik saját rakétával vagy repülővel, csupán a szervezést és a kiképzést bonyolítják le az űrutazásokhoz. Az eszközöket a SpaceX-től, vagy ha 2022-re elkészül, és megkapja a NASA engedélyét, a Boeingtől licencelik majd a küldetésekre. Az már biztos, hogy a 2022–23-ra tervezett Ax–1, 2, 3 és 4 a SpaceX Crew Dragont használja majd. Első missziójuk, az Ax–1 2022 januárjában indulhat, a tervek szerint egy exűrhajóst és három civilt juttat majd fel az ISS-re egy nyolc napig tartó kísérletsorozatra.

Ehhez szinte megszólalásig hasonlít majd az Ax–2, mely 2022 közepén indulhat útnak, és melyet az Amerikai Egyesült Államok egyik legtapasztaltabb űrhajósa, a most 61 éves Peggy Whitson vezethet majd. Hozzá biztosan csatlakozik majd John Shoffner, a 65 éves GT3-as autóversenyző. Shoffnernek amellett, hogy saját versenyautós csapata van, pilótaképesítése is, és befektető a génszekvenálási technológiákat tervező és gyártó, 10x Genomics nevű kaliforniai biotechnológiai vállalatban. Shoffner az ISS fedélzetén töltött időben az egysejtű-szekvenálási módszereket teszteli majd a mikrogravitációban.

Az űrben eddig rekordidőt, összesen 665 napot töltő, a NASA-t 2018-ban otthagyó Whitson és Shoffner az Axiom által tartalék pilótaként lett kiképezve az Ax–1-hez arra az esetre, ha a missziót vezető ex-NASA-asztronauta, Michael López-Alegría valami miatt nem tudná felvinni a SpaceX Crew Dragon kapszuláját az ISS-re jövő januárban. Elon Musk űrkutatással foglalkozó cégének, a SpaceX-nek a Dragon kapszulája 2020-ban történelmi jelentőségű küldetésével már bizonyította, hogy gond nélkül használható az űrhajó az ISS-re történő emberfuvarozáshoz is.

Hivatalosan az Axiom akkor jelenti be az Ax–2-küldetést, amikor kiválasztják Whitson és Shoffner két társát, és amikor parkolót találnak kapszulájuknak az ISS-en. A Nemzetközi Űrállomás ugyanis két használható dokkal rendelkezik, melyen keresztül zajlik a hivatásos űrhajósok érkezése és távozása, illetve a teherszállítmányozás is. Mivel az Ax–2 összesen tíz nap hosszú misszió lenne, és ebből egy-egy napot töltenének utazással és nyolcat az ISS-hez dokkolva, így 

az Axiomnak úgy kell időzítenie, hogy az beleférjen az űrállomás egyre sűrűbb menetrendjébe, és tíz napra kölcsönözni tudnak számukra egy dokkot.

A Verge elérte telefonon Whitsont, aki azt mondta, jobban izgul azon, hogy ő lesz az Ax–2 vezetője, mint ahogy első űrrepülésén, az STS–111-en az Endeavour űrrepülő fedélzeti mérnökeként izgult. A Space magazinnak azzal viccelődött, hogy a tíz napig tartó küldetés szokatlanul rövid lesz, és nem tudja, hogy fogja bírni. De Whitson komoly lehetőséget lát a turistáskodáson felül is a kereskedelmi űrutazásban, szerinte sokat fejlődhet a gyógyszeripar, a gyártási technikák és az orvostudomány annak a munkának köszönhetően, melyet az űrállomáson végeznek.

Whitsontól nem állnak távol a misszió biotechnológiát kutató céljai sem; 1985-ben biokémiából doktorált a houstoni Rice Egyetemen, majd miután 1990-ben a NASA alkalmazásába került, a Biokémiai Kutatócsoport felügyelője és a Johnson Űrközpont Orvostudományi Osztályának osztályvezető-helyettese is volt. Utolsó, ISS-en töltött misszióján pedig őssejteket vizsgált az űrben.

Azonkívül, hogy a NASA által jóváhagyott küldetésekre az Axiom utasai kemény fizikai felkészülést vállalnak, nagyon sokat is fizetnek. Bár az Ax–1 engedélye már megvan, és az út „be van fizetve”, az Ax–2 drágulhat, a NASA ugyanis megemelte azokat a díjakat, melyeket felszámít az ISS-re történő feljutásért és az ott eltöltött időért. Az Axiomon keresztül az űrbe jutás alapdíja 5,2 millió dollár utasonként, erre jön egy 4,8 millió dolláros küldetésenkénti összeg, mely a tervezést és a korábban említett, hivatásos űrhajósi munkával történő szervezést, egyeztetést fedi. Miután az űrturisták beléptek az űrállomásra, napi 88 és 164 ezer dollár közötti díjat számolnak fel az étkezésért, a felszerelésért és a létfenntartó környezet biztosításáért. Ezzel a díjszabással számolva nyolc napig az ISS-en tartózkodni fejenként valahol 704 ezer és 1 millió 312 ezer dollár közötti összegbe kerül. Úgy tudni, az Axiom küldetésenként 55 millió dollár körüli összeget szed be utasaitól a SpaceX Crew Dragonon történő repülésért, viszont ha a Boeing Starliner kapszulája elkészül, és engedélyt kap a NASA-tól, még magasabbra is rúghat az árszabásuk.

Jelenleg az Axiom és a SpaceX az a két, privát űrutazással foglalkozó vállalat, amely ISS-re történő repülést kínál. A Blue Origin a visszatérő rakétájával egyelőre az űr határáig repül, a Virgin Galactic gépe pedig egy hordozóról indul űrugrásra, de ők is „csak” a világűr határát jelentő magasságot közelítik meg.

Az Axiom Space-t 2016-ban alapította a NASA ISS-küldetéseinek egykori programmenedzsere, Michael Suffredini és Dr. Kam Ghaffarian mérnök-üzletember. A houstoni, privát űrutazással foglalkozó vállalat a szervezőiroda szerepén túl ambiciózusabb tervekkel is rendelkezik: a cég saját modulokat építene és csatlakoztatna a Nemzetközi Űrállomáshoz 2024-re, ahol létrehoznák a valaha volt legnagyobb űrbeli obszervatóriumot egy hatalmas üvegkupolával. Az ISS 2028-ra tervezett bezárásával az Axiom modulja leválna, és önálló állomásként keringene tovább, amit bővítenének.

(Borítókép:  Peggy Whitson a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Fotó: NASA)



  • Hírek
  • Támogatások