Történelmet írt a New Shepard legénysége az űrugrással
További Tech-Tudomány cikkek
- Megállíthatatlan Zuckerberg mesterséges intelligenciája
- Feltörték az internet archívumát, 31 millió fiók adatai kerülhettek rossz kezekbe
- Nem csak kényelmes, brutál jól is szól a Google új fülhallgatója
- Fehérjéket megfejtő programok kapták a kémiai Nobel-díjat
- AI a magyar vállalatok szemével: lehetőségek és kihívások a mesterséges intelligencia alkalmazásában
Július 20-án, az Apollo-11 holdraszállásának 52. évfordulóján a világ leggazdagabb emberének tartott Jeff Bezos, az Amazon-birodalom alapítója saját űrkutatással foglalkozó cégének, a Blue Originnek New Shepard rakétáján az űr határáig repült.
Az 57 éves Jeff Bezos mellett ott volt testvére, az 51 éves Mark Bezos, a 82 éves Wally Funk, és a 18 éves Oliver Daemen a hat személy szállítására alkalmas űrkapszulában. A magyar idő szerint délután 15 órakor induló űrjárattal,
Funk lett a legidősebb, Daemen pedig a legfiatalabb ember, aki eddig az űrben járt.
A fizikushallgató Daemen egy rejtélyes utas helyét vette át, akinek összeegyeztethetetlen teendői akadtak, így végül lemondott jegyéről, amiért korábban 28 millió dollárt fizetett. A fiatal Daemen jegyét eredetileg apja, egy holland magántőkealap vezérigazgatója vette magának, de úgy döntött, átengedi a helyet fiának.
A 18 méter magas New Shepard rakéta vertikális felszállással a texasi Van Hornból indult. Az indítást követően az 5 perces emelkedés során átlépte a Mach 3-at, 3700 kilométer / órás sebességre gyorsult, míg el nem érte a 76 kilométeres magasságot. Itt levált róla az ablakokkal felszerelt űrkapszula, s az tovább repült valamivel a tervezett 106 kilométer fölé, a legmagasabb ponton 107,05 kilométeren voltak.
Ez már a Kármán-vonal felett van, így senki sem kérdőjelezheti meg, hogy az utasok tényleg az űrben jártak-e.
Miközben a kapszula átlépte a Kármán-vonalat, a rakéta elindult vissza a leszállóhelyre. Minden a tervezetten működött, az automatizált rendszer időben nyitotta ki fékszárnyait és indította vissza a rakéta hajtóművét is a leszálláshoz.
A kapszula nagyjából tíz percig lebegett az űr határán, ahol az utasok megtapasztalhatták a súlytalanság érzését, és láthatták a Föld horizontjának görbületét. Funk a BBC-nek a repülés előtt azt mondta, alig várja, hogy lebegve bukfencezhessen és pöröghessen, az élő közvetítés során hallani lehetett, ahogy azt kiabálja, ez élete legjobb napja.
A Crew Capsule 2.0 végül a tervezett módon visszazuhant a sivatagba, ahol ejtőernyőkkel landolt. Földet érésekor az űrkapszula 26 kilométer / órás sebességgel érkezett meg, alig gyorsabban, mint egy körúton siető bringás. Bár a kapszula rendelkezik vészhelyzeti rakétával a leszálláshoz, ennek használatára nem került sor.
Az élő közvetítés itt visszanézhető:
Bezos és a New Shepard július 20-i repülése volt az első alkalom, amikor a Blue Origin rendszerét élő személyzet tesztelte. A konkurens Virgin Galactic kínálta űrugrások során a július 11-i tesztrepülést megelőzte több olyan, melyeken berepülőpilóták próbababákkal a székekben vitték fel a VSS Unity-t az űr határához.
A New Shepard azonban teljesen automatizált módon működik, így nincs pilóta a kapszulában, csupán az utasok.
A mostani repülést 15 korábbi teszt előzte meg.
A Blue Origin a sikeres teszt után bejelentette, hogy két további repülést terveznek még idén, illetve hetet a következő évben. Emellett elkezdik árulni a jegyeket is a járataikra, viszont egyelőre nem közölték, hogy mennyibe kerül majd egy űrugrás. Akit érdekel, e-mailben veheti fel velük a kapcsolatot az oldalukon keresztül.
A céget Jeff Bezos 2000-ben, hat évvel az Amazon alapítása után hívta életre. A Blue Origin 2010-ben került be a köztudatba, amikor a NASA beválogatta őket a SpaceX és a Boeing mellé az akkor nyugdíjas kort elérő űrsiklóprogram helyettesítésére szánt többször használatos űrjárműveket fejlesztő cégek közé. A verseny eredményét 2014-ben hirdették ki, a SpaceX lett az abszolút győztes a Crew Dragonnal, míg a Boeing a második az azóta is küszködő CST-100 Starliner kapszulával.
Bár az űrkapszulák terén lemaradt a Blue Origin, a NASA a Holdra visszatérő Artemis-programjához és a Holdon az asztronauták által használt eszközök fejlesztésével a SpaceX és a Dynetics mellett a Bezos-féle Blue Origint is megbízta.