Lehel
17 °C
27 °C

Az élet lehetséges nyomaira bukkanhatott a Marson a Curiosity

000 15P5XZ
2021.07.20. 05:52
Lehetséges metánforrást és agyagot is talált a Gale-kráterben a NASA Mars-járója.

A Curiosity 2012-es landolása óta ez a hatodik alkalom, hogy a Mars szén-dioxid-légkörében a Mars-járó a metánkoncentráció növekedését érzékeli, viszont ez az első, hogy ennek forrását is sikerült közelítő pontossággal behatárolnia a tudósoknak.

Igaz, a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatóinak munkáját még nem lektorálták. A Caltech által kidolgozott új módszerben a metánrészecskéket csomagokra felosztva vizsgálták, figyelembe vették az észlelés idején tapasztalható szél sebességét és irányát, így jutottak vissza a metángáz lehetséges forrásának helyéhez. Ez alapján a mérés alapján az egyik emissziós pont csupán néhány mérföldre található attól, ahol jelenleg a Curiosity dolgozik.

A metángázt a Mars-járó hangolható lézerspektrométere vette észre, mely képes egymilliárd részecskéből is felfedezni egy félrészecskényi gáz jelenlétét. A metán koncentrációja a Mars légkörében az eddigi ismereteink alapján kevesebb, mint 0,0013 ppm (part per million, tehát az egész milliomod része); a mostani észlelés során pedig sikerült 10 ppb (part per billion, tehát az egész milliárdod része) metán érzékelése.

A Mars légkörébe a Curiosity mérése alapján évente maximum 10-20 tonna metán kerülhet, ez ötvenmilliószor kevesebb, mint amennyi a Föld atmoszférájában jelen van.

Mivel a metán lebomlásához a marsi körülmények között 330 év körüli időre van szükség, így feltételezhető, hogy a Mars-járó által érzékelt gáz forrása még mindig aktív. Ez pedig azért jelentős, mert a metán legtöbbször biológiai vagy folyékony vízhez köthető geológiai tevékenység során jön létre.

Amennyiben biológiai folyamatok zajlanak a Marson, melyek metánt termelnek, az azt jelenti, hogy kezdetleges életet is találhatnak a vörös bolygón.

Ha pedig vízhez köthető geológiai folyamatok során került metán a légkörbe, az hatalmas felfedezés lehet a Marson a jelenkori vagy egykori élet kialakulásának szempontjából.

Ugyanakkor fontos szem előtt tartani azt is, hogy a metán meteorok légkörbe jutásával vagy az UV-sugárzás hatására is kialakulhat. Ez nem jelenti az élet lehetőségének kizárását, mivel a Földön is él több olyan mikroba, melyek nem állítanak elő metánt.

A víz jelenlétét erősíti meg a Curiosity által a Gale-kráterben talált, agyagban gazdag kőzetminta is. Az agyag jó útjelző lehet az élet jeleit kereső kutatásban, mivel keletkezése általában sziklás ásványok vízzel történő érintkezésekor történik.

Két egyidős (3,5 milliárd éves) kőzetminta, melyet egymástól 402 méteres távolságban vett a Mars-járó, azonban eltérő mennyiségű agyagot mutatott. Az iszapkövek egyikében csak a várt agyagmennyiség felét sikerült kimutatnia a NASA-nak magas vas-oxid-tartalom mellett, amiből arra következtetnek, hogy valamikor nagyon magas sótartalmú vízoldat szivárgott az ásványi anyagokban gazdag agyagrétegbe, ami

egyszerűen kimarta és kiöblítette előbbieket a rétegből.

Utóbbi folyamat a Földön is ismert jelenség, melyet diagenezisnek neveznek, és az üledékből az idő múlásával üledékes kőzetté válást jelenti. Az agyag is így keletkezik az összenyomódás hatására bekövetkező diagenezis során: terhelés hatására először kötetlen üledékes kőzet, erősebb nyomás hatására agyagpala lesz belőle. Másik fajtája a cementáció hatására bekövetkező diagenezis, melynek során az üledékben vándorló oldatban megváltoznak a fizikai-kémiai feltételek, s esetenként ettől kiválhat az oldott anyag. A kutatás szerint utóbbi történhetett a Gale-kráterben is annak kiszáradása során, ezért lehetséges, hogy egymáshoz két nagyon közeli ponton eltérő mennyiségű agyagot mutatott ki a Curiosity vizsgálata.

A NASA szerint a felfedezés kifejezetten fontos, ugyanis bebizonyítja, hogy a marsi felszín egyes részei nem olyan jó állapotmegőrzők a bolygó lehetséges élő múltjának tanulmányozása céljából, mint korábban gondolták. Emellett, mivel a Föld felszínén is találhatók anyagok, melyek óceáni hatásra úgy alakulnak ki, ahogy a marsi kőzetről is feltételezik, a mostani felfedezés segíthet modellezni, milyen víz fedhette a Mars felszínét évmilliókkal ezelőtt, s abban milyen, életre alkalmas környezet jött létre.

Nemrégiben a Mars-helikopter is a víz lehetséges nyomairól készített fényképeket a felszínen.

(Borítókép: A Curiosity 2018. február 7-én. Fotó: Handout / NASA / AFP)