Gellért, Mercédesz
11 °C
22 °C

Egymillió veszélyes vírus vár arra, hogy elszabaduljon

GettyImages-1212265514
2021.08.01. 18:34
„Nagy változások jönnek, várható, hogy lesznek még további járványok. A járványok és a népvándorlások korát éljük, és ezekre a kihívásokra kell felkészülni” – nyilatkozta korábban egy rádióinterjúban Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök e gondolatával nincs egyedül, a különböző világszintű fertőzések víziója nemzetközi szinteken is megjelent. De mégis milyen vírusok fenyegetnek minket, és ezekre hogyan készülhetünk fel? Utánajártunk egy virológus szakember segítségével.

Tudományos vélekedések szerint a következő években világméretű járványok tömkelege bukkanhat fel, amellyel beköszönt majd a vírusok kora. Ez ma már tény, hátterében pedig olyan globális folyamatok állnak, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés, az erőforrások túlhasználása, az élőlények és az emberek elvándorlása.

„Ezek mind kedveznek a járványok megjelenésének, növelik a gyakoriságukat és az intenzitásukat is. Hálózatszerűen hatnak egymásra, a túlnépesedett és ezer szálon egymáshoz kötődő, egymástól függő globális társadalom pedig a járványok számára ideális közeget jelent. Hiszen a fertőző betegségek alapvetően denzitásfüggők, tehát az emberiség tömegességétől, számától és hálózatosodásától függő jelenségek” – hangsúlyozta az Index megkeresésére Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa.

Szerinte ezen összefüggések azt jelentik, hogy a jövőben semmi sem marad ott, ahol eddig volt, a bolygón megjelenő járványok egyre gyakrabban és könnyebben „mehetnek messzebbre, esetenként világ körüli útra is”.

Nyolcmilliárdan, fékezhetetlen igényekkel

Fontos kérdés, hogy a fertőzések honnan fognak indulni, valamint terjedésükben mekkora szerepet fog játszani maga az ember. Gondoljunk csak az új típusú koronavírusra, amellyel kapcsolatban a mai napig nincs egységes vélemény arról, hogy az a Huanan tenger gyümölcsei nagykereskedelmi piac árusaitól származik-e, akik élő állatot is értékesítenek, vagy a fertőzés egy laboratóriumból szabadult el.

E felvetéssel kapcsolatban Kemenesi Gábor elmondta, amennyiben az emberi térnyerés határait, a frissen kiirtott esőerdők helyét, a mezőgazdasági termelés alá vont erdő helyét, a vadállatpiacot – ahova az emberiség fékezhetetlen igényeit kielégítendő egyre több és különlegesebb élőlényt mozgatunk ki természetes környezetéből – párosítjuk a népességrobbanások régióival és némi trópusi vagy szubtrópusi klímával, akkor már meg is vannak a vírusok kiindulásának leginkább esélyes helyszínei.

Azonban amit itt látni és érteni kell, hogy ameddig egy ökoszisztéma stabil, nincs az éghajlatváltozással vagy közvetlen emberi beavatkozásokkal megbolygatva, addig az ott fellelhető vírusok is egyfajta természetes egyensúlyban, háborítatlanul léteznek. A lassan nyolcmilliárd ember számára azonban már nincs elérhetetlen hely a bolygón, egyszerűen olyan találkozásokat hozunk létre, melyek az évmilliók alatt háborítatlan egyensúlyban létező vírusokat mind gyakrabban és gyakrabban hozhatják a nyakunkra

– jelentette ki a szakember.

Szintet léptek a vírusok

Azt is hozzátette, hogy különböző fertőzések folyamatosan jelennek meg emberi közösségekben, egyre nagyobb léptékben, de a legtöbb ezek közül nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek alkalmasak lennének a világszintű elterjedésre. Ennek hatására a kutatók jelenleg három fő szintet határoznak meg az ilyen kórokozók kapcsán: az első szinten a vírus rendszeresen megmutatja magát, vagyis évről évre néhány fertőzést okozva megjelenik az emberek vagy a háziállatok körében. A második kategória vírusai már képesek régiós megbetegedéseket okozni, akár több országra kiterjedően is.

Erre jó példa az ebola, amely az első kategóriából éppen az elmúlt évek során tört ki és lépett át a másodikba

– magyarázta a biológus. A harmadik szintet most éljük meg a SARS-CoV-2 vírussal, amely már olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely hatékony és gyors terjedést biztosít a számára. Mindez akár végzetes is lehet, hiszen a terjedése abszolút visszafordíthatatlanná válik.

Így reagál a tudomány a fertőzésekre

„Az igazság az, hogy az emberiség elmúlt kétszáz évének hatásait szenvedjük most el, nincs gyors és egyszerű megoldás a vírusok megállítására. A tudomány csupán válaszokat tud adni a fertőzésekre, azonban azokat egyre hatékonyabban és gyorsabban teszi. Gondolhatunk itt az új vakcinatechnológiákra, a modern molekuláris biológiai eljárásokra vagy a tudományterületek gyors fejlődésére” – mondta Kemenesi Gábor.

A vírusok hatásainak enyhítéséről elmondta, minél gyorsabban és hatékonyabban fel kellene tárni, meg kellene ismerni azokat a fertőzéseket, amelyek potenciálisan veszélyesek lehetnek az emberiségre. Ezeknek a száma jelenleg egy-másfél millióra becsülhető, így a folyamat rendkívül sok pénzt, kutatót és erőforrást igényel. De bizonyos intervenciók bevezetésével kétségkívül úrrá lehetnénk a járványokon.

(Borítókép: Egy orvosi laboratóriumi tudós csomagokat kap a koronavírus ellenőrzésére a Washingtoni Egyetem virológiai laboratóriumában 2020. március 13-án Seattle-ben, Washingtonban. Fotó: John Moore / Getty Images)