Adalbert
15 °C
21 °C

Így szít haragot a közösségi média

2021.08.17. 19:45
A Yale friss kutatása szerint a felháborodás kifejezésének több reakció a jutalma, ami még több felháborodott bejegyzést termel.

A tömegpszichológia mint tudomány a XIX. század végén született, és leírta, hogyan dühöng vagy pánikol csoportban az ember. Egy évszázaddal később a tudomány megfejtette, hogy a nagy népszerűségnek örvendő közösségi média nem tesz mást, mint kiszolgálja és picit felerősíti az ember tömeges viselkedését.

A Yale Egyetem pszichológia tanszékének augusztus közepén a Science Advances folyóiratban publikált kutatása a Twitter-felhasználók viselkedését elemezve folyamatában is megfigyelte, hogyan történik mindez.

Bekapcsolták a felkiáltójel-számlálót

A közösségi média hatása megváltoztatja a politikai beszéd hangvételét

– összegzi a kutatás következtetését William Brady, a dolgozat fő szerzője, aki munkatársaival annak próbált a végére járni, miért önti el a közösségi hálókat erkölcsi felháborodás a napi belpolitikai helyzettel párhuzamosan.

Brady és munkatársa, Molly Crockett professzor szoftverrel elemezte 7331 Twitter-felhasználó 12,7 millió bejegyzését 2017 és 2019 között. Azt vizsgálták, hogy a szerzők hányszor fejeztek ki haragot, és miért.

Az első 26 ezer bejegyzést emberek dolgozták fel, akik egyben egy gépi tanuló algoritmust is megtanítottak arra, hogy a nagybetűvel írott szöveg vagy a felkiáltójelek sorozata mit jelez.

Szélsőségesekre kevésbé hat

A végeredmény azt mutatta, hogy a felháborodott bejegyzéseket többször kedvelték és többször osztották meg, ami visszacsatolásként működve hosszabb távon még több dühös bejegyzés közlésére ösztönözte a felhasználókat. 

Ez a jelenség a politikai polarizációhoz, vagyis egyre szélsőségesebb álláspontokhoz vezetett, ami tiszta sor, azonban aggasztó módon a harag jutalmazása jobban befolyásolta a politikai közbeszéd mérsékeltebb képviselőit, mint azokat, akik eleve szélsőségesek voltak.

A kutatásunk szerint a politikailag mérsékelt barátokkal és követőkkel rendelkező emberek érzékenyebbek voltak a felháborodásukat megerősítő társadalmi visszacsatolásra. Ez a mechanizmus megmagyarázza, hogyan radikalizálódnak a korábban mérsékeltebb csoportok

– magyarázta Crockett, aki szerint a felháborodott hangok felerősítése önmagában nem jó vagy rossz.

A felháborodott hangok felerősítése a közösségi médiának a felhasználók bevonására optimalizált üzleti modelljének egyértelmű következménye. Mivel a morális felháborodásnak fontos szerepe van a politikai és társadalmi változásban, tudatosítanunk kell, hogy a techcégek a platformjaik működése révén beleszólnak a társadalmi mozgalmak sikerébe vagy bukásába

– tette hozzá.

Bizonyos platformokon már most is kísérleteznek a viselkedés szolid befolyásolásával: például megkérdezik a felhasználót, 

nem akarje-e elolvasni a cikket, amelyet megosztani készül.

Brady szerint nem az megoldás, ha üldözik a haragos bejegyzéseket, fontosabb, hogy a felhasználók tudatosabbak legyenek a felháborodásuk megalapozottságával és bejegyzésük hatásával kapcsolatban.

(Fast Company, Popular Science, Yale)