Háromszemű dinoszaurusz-garnélák keltek életre Arizonában

Egy hatalmas nyári esőt követően kelt életre több száz bizarr kinézetű garnéla az Amerikai Egyesült Államok Wupatki Nemzeti Emlékhelyének területén, Arizonában. A különös feltámadás mögött egyszerű magyarázat áll: a bizarr külsejű állatok kemény héjú petéi évtizedeket is kibírnak a száraz talajban, ahonnan a hatalmas esők hozta víz mosta ki őket egy ideiglenes tóba.

Az ebihalméretű lények olyanok, mintha mini tőrfarkú rákok lennének, három szemmel, mondta a LiveScience-nek az emlékhely vezető vadőre, Lauren Carter. Az Arizonában megjelent szörnyecskék pedig tényleg nem állnak messze a tőrfarkú rákoktól, ugyanis a pajzsos levéllábú rákok rendjébe tartozó Triopsokról, magyarul nyári pajzsosrákokról van szó.

A Triops, melynek neve görögül szó szerint három szemet jelent, rendkívül hosszú történelemmel bír, innen a dinoszaurusz-garnéla kifejezés, mellyel illetik őket. Igaz, a dinoszauruszok később jelentek meg a Földön, mint a Triopsok. Utóbbiak elődei a földtörténeti óidő devon időszakában 419 és 359 millió évvel ezelőtt már itt éltek a bolygón, s jelenlegi ismereteink szerint alig változtak valamit az elmúlt több száz millió év alatt. Ugyanakkor élő fosszíliának nem nevezhetők, mert külső megjelenésük alig, belső felépítésük változott, mondta Carter. Nevüket a testüket takaró pajzs elején található három szemről kapták.

A Triopsok a Triopsidae családba tartoznak, melynek tizenkét faja ismert, köztük az Európában is megtalálható Lepidurus (tavaszi pajzsosrák) és Triops (nyári pajzsosrák). Jellemzőik, hogy ideiglenes állóvizekben, például nagyobb pocsolyákban, belvizes területeken, kisebb vízgyűjtőkben élnek, ezért a pocsolyák szörnyecskéinek is nevezik őket. Mivel élőhelyük hamar megszűnhet, így a Triopsok és Lepidurusok rendkívül gyorsan, a kikelést követő egy hónapban már teljesen kifejlődnek és ivaréretté vállnak. Az állatok hermafroditák, így ha nincs kellő mennyiségű hím a párzáshoz, saját magukat megtermékenyítve képesek petéket rakni. Ezek a peték az ideiglenes állóvíz kiszáradását követően a szelek szárnyán rendkívül nagy távolságokra jutnak el, s ahogy korábban szerepelt,

Ugyanakkor megjelenésük nem szokásos, főleg nem egy akkora ideiglenes tóban, mint ami a Wupatki Emlékhely 32 méter átmérőjű labdapályájában alakult ki. Az emlékhely felügyeletét biztosító parkőrség először nem is tudta, hogy mihez kezdjen. Az arizonai régióban átlagosan 23 centiméternyi csapadék hull egy évben, ehhez képest 2020-ban összesen esett 10,2 centiméter, majd idén júliusban egy hónap alatt 12,7 centiméternyi. A parkőrség szerint a Triops-peték órákkal az eső elállta után kikeltek, és szűrő táplálkozásba kezdtek. Azt egyelőre nem tudják, hány állatnak sikerült petét raknia, mielőtt a hirtelen monszun okozta ideiglenes tó kiszáradt.