Nándor
3 °C
16 °C
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Csonttant is oktat a TikTokon

chrome-capture (3) copy kesz
2021.10.13. 21:15

Hova kerülünk, miután meghaltunk? Valószínűleg arra senki nem számít, hogy egy 21 éves TikTok-sztár falára. A New York-i Jon Pichaya Ferry (@jonsbones) félmillió követőnél és huszonkétmillió lájknál tart ennek az anyagnak a megjelenésekor rövid videóival, amelyeket felhasználónevével megegyező vállalkozásának raktárában készít, s melyekben webshopján keresztül megvásárolható emberi maradványokat mutat be.

A videókban az emberi osteológiát is oktatja követőinek, akik gyakran láthatják Chonkot, Ferry macskáját is a TikTokon, illetve merchandise-termékeket is vásárolhatnak. Ám a TikTok hozta siker éles visszhangot keltett, megkérdőjelezve a 2018-ban indult JonsBones-vállalkozás legalitását és erkölcsi vonatkozásait. Ferry kitart amellett, hogy gyerekkorában indult érdeklődése az osteológia iránt, munkájával pedig szeretné megváltoztatni az emberi csontkereskedelmet övező stigmatizált környezetet. Állítja, vállalkozásuk, amelyet nyolc részmunkaidős munkatársával közösen csinálnak, teljesen legális, kínálatukban pedig csak orvosi célra előkészített csontokat lehet megtalálni.

Gyűjteményében gerincoszlopok, koponyák, kar- és lábcsontok, bordák, akár kész csontvázak is vannak, a magzati kortól egészen a felnőttekéig.

 Az árak rendkívül változók, egy bordát már 18 dollárért, míg egy oktatási célra jelzésekkel is ellátott, kiállítható koponyát akár öt-hatezer dollárért lehet beszerezni. Az ár meghatározásakor számít a csontok állapota, illetve ritkasága; egy ötéves korában meghalt gyermek csontjaiért jóval többet kell fizetni, mint egy felnőtt maradványaiért.

@jonsbones

Reply to @_weenz just my two cents, this is completely my own personal opinion. Everyone is entitled to their own🥰

♬ original sound - LAIKA Studios

A csontkereskedelem főként antropológusokat, gyűjtőket, művészeket vonz, de Ferry vásárlói közt gyakran feltűnnek egyetemek, civil nyomozóirodák vagy keresőkutya-kiképzők is. Átlagosan havonta húsz–nyolcvan csontot vesznek meg a JonesBones kínálatából.

Nem a biznisz, csak a módszer új

Az emberi csontokkal történő kereskedelem nem új keletű dolog, viszont az elmúlt pár évben az Egyesült Államokban a téma újra a közérdeklődés szeme elé került, ahogy a múzeumok elkezdték átláthatóvá tenni és nyilvánosságra hozni, honnan származnak a gyűjteményeikben található csontvázak. A Pennsylvaniai Egyetem Régészeti és Antropológiai Múzeuma például egykori fekete rabszolgák csontjainak hazaszállításáról és újratemetéséről gondoskodik.

Minél szegényebb rétegből származott valaki, annál nagyobb eséllyel kerültek maradványai gyűjtők kezébe, mondta a Washington Postnak Shawn Graham, a kanadai Carleton Egyetem professzora. Ez azonban nem azt jelenti, hogy saját döntéséből ajánlotta fel valaki a csontjait orvosi, oktatási célokra; igaz, ilyenről is tudni, az Index is beszámolt pár éve az iskolaigazgatóról, aki halála után saját csontvázát állíttatta ki egy iskolában, mivel nem volt pénze arra, hogy vásároljon.

Ferry a Postnak adott interjújában elmondta, kizárólag oktatási céllal készült, előkészített és valamilyen szinten ellenőrizhető csontokat vesz meg és ad tovább. Állítja, az általa vásárolt és árusított, anatómiai célra felkészített csontok látványosan különböznek azoktól, amelyek sírrablásból vagy más, megkérdőjelezhető helyről származnak. A fiatal férfi szerint általában ugyanazok a darabok kerülnek vissza hozzá idővel, amelyeket egykor ő adott el.

@jonsbones

I wanted to show you some of the developmental stages that we had at the collection! These are just approximations!

♬ Slip - Elliot Moss

A csontok származását azonban teljes pontossággal meghatározni szinte lehetetlen. Legtöbbjük örökségből vagy megvásárolt házak pincéiből kerül Ferryhez, ám mielőtt orvosi céleszközök lettek, feltételezhető, hogy a maradványok sírban feküdtek, ahonnan törvénytelenül távolították el őket. Ugyanakkor a csontok azonosítása irreális ötlet, a hamvasztás rendkívül drága, az orvosi oktatásra pedig az emberi test műanyag replikái nem olyan jók, mint a valódi csontok, mondja Ferry, ezért hiába sürgetik aktivisták, nem tervezi felszámolni vállalkozását.

A történelem kritizálása könnyű, ám megoldást találni a felmerülő problémára már jóval nehezebb kihívás 

– mondja a JonsBones feje, hozzátéve, megérti a felvetődő morális kérdéseket, hisz az emberek legtöbbször morbid, sötét dologként gondolnak arra, hogy valaki emberi maradványokkal kereskedjen.

Meghatározni a globális csontkereskedelem méretét szinte lehetetlen, még a szakértők szerint is. Évszázadokkal ezelőtt, az illegalitásból emelkedett ki, az Egyesült Államokban például a natív népek maradványainak törvénytelen exhumálásával, később pedig rabszolgák, szegények temetőinek kirablásával. Amikor a törvények tiltani kezdték, a tudománynak felajánlott holttesteket pedig inkább boncolási célokra használták, a helyi források helyett kínai és indiai beszállítókhoz fordultak azok, akiknek csontvázra volt szükségük. A Chicago Tribune szerint évi hatvanezer csontváz érkezett az Egyesült Államokba a két ázsiai országból 1985-ig, amikor India törvényben tiltotta meg az emberi maradványok exportálását. Igaz, a csempészet azóta sem állt le, a csontvázak fő forrása pedig továbbra is India.

Legális, morális?

Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényeinek értelmében a natív amerikaiak maradványait kötelesek visszaszolgáltatni az azokra igényt tartó törzsnek vagy leszármazottaknak. Pár állam, például Tennessee, Georgia vagy Louisiana helyi szabályozással tiltja az emberi maradványokkal történő kereskedelmet, ám az államok túlnyomó többsége engedélyezi a gyakorlatot.

Hasonlóan változó a szabályozás az online térben is.

Vannak felületek, például az eBay (2012-től), az Etsy (2016-tól) és a Facebook (2020-tól), amelyek hirdetési irányelveikben egyértelműen tiltják az emberi testrészek és maradványok árusítását, ám több felületnél egyáltalán nincs jelen ilyen szabályozás.

A hirdetők és az oldalak folyamatos macska-egér hajszát játszanak, ha egy helyről kitiltják őket, megjelennek máshol, például privát csoportokban.

Ferry a TikTokon keresztül nem árul, csak bemutatja kínálatát, illetve oktatási célú videókat készít, például megmutatja, hogyan mozognak a csontok a kar mozgatása során, vagy miként segít az áll és a fogak állapota meghatározni, hány éves volt egy ember a halál beálltakor. Az internetes közösség azonban a 2015-ben a Tumblrön és a Facebookon saját magát lebuktató sírrablóval (Boneghazi) von párhuzamot a JonsBones videói kapcsán. Ferry állítja, pont ez a negatív előítélet az, amit szeretne elkerülni azzal, hogy nyíltan beszél a témáról, a gyűjteményében található csontok pedig állítása szerint megbízható forrásból származnak.

Azt viszont a legjobb céllal sem határozhatja meg vagy befolyásolhatja, mi történik a csontokkal, miután eladta. Mint vásárlóként, úgy eladóként is titoktartási szerződést követ, ám eladóként a vásárló igényei szerint minden, a gyűjteménybe kerüléskor megszerzett információt megoszt a csontokról, amelyeket továbbad. Emellett próbálja az embereket a maradványok megfelelő kezelésére is megtanítani.

Graham professzor szerint viszont nincs értelme annak, amit Ferry állít. A maradványok oktatási célú felhasználásához szükséges lenne a kontextus, amelyet a csontok származási helye adhat meg, ezt pedig csak etikus forrásból származó maradványok esetén lehet biztosítani. Azok az emberek, akik tudományos célra felajánlják a maradványaikat, egy beleegyezésen alapuló eljárásban vesznek részt, amelynek végén meghatározott módon gondoskodnak a megfelelő szervek a földi maradványokról.

Amit a JonesBones csinál, az oktatással és művészettel álcázott morális aknamező azzal, ahogy tárgyként kezeli az emberi maradványokat. Graham szerint valószínűleg az emberek, akiknek csontjai most egy webshop kínálatában találhatók meg, és TikTokon keresztül milliók látják, soha nem egyeztek bele abba, hogy haláluk után ezt tegyék a testükkel.

(Borítókép: Jon Pichaya Ferry / JonesBones / TikTok)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport