Vendel
6 °C
19 °C

Egykor több száz szemű lények is éltek bolygónkon

GettyImages-478272718 (1)
2021.10.14. 07:36

A közel négyszázmillió évvel ezelőtt a Földön élt trilobita (más néven háromkaréjú ősrák) fosszíliájának modern vizsgálata során nyert bizonyítást, hogy az állat egykor több száz látószervvel, korábban az állatvilágban soha nem látott hiperszemmel rendelkezett.

A rendkívül jó állapotban talált fosszíliát a hetvenes években vetették alá először röntgenes vizsgálatnak, ezt Wilhelm Stürmer, a Siemensnél dolgozó radiológus és amatőr paleontológus végezte. A vizsgálattal kapott, a kor technikájának legjobb minőségűnek számító képeken vékony szálakat fedeztek fel a szem alatt. Stürmer arra a következtetésre jutott, hogy látóidegek lehetnek, az állat szeme alatti rész pedig fazettákból épül fel, a kis területű fotoreceptorok összetett szemet alkotnak – hasonlóan ahhoz, ahogy a legyek látószerve apró hatszögekből épül fel. Stürmer és kollégája, Jan Bergström 1973-ban prezentált hipotézisét a tudományos közeg negyven éve nem fogadta el, mivel úgy vélték, a test lágy részei, mint az idegek, nem kövülhetnek meg. Stürmer kritikusai szerint a férfi valószínűleg összetévesztette a kopoltyúszálakat a látóidegszövetekkel. Most azonban, újra megvizsgálva a fosszíliát a modern technikával,  kiderült, hogy az 1986-ban elhunyt amatőr paleontológus nem tévedett.

A Scientific Reports című folyóiratban szeptember 30-án publikált tanulmány szerint a Phacopidák rendjébe tartozó állat szeme több száz lencsével, saját ideghálózattal és több látóideggel bírt az érzékelt jelek feldolgozására és továbbítására.

A kutatók szerint a bal és a jobb oldali szem is kétszáz-kétszáz, akár egy milliméteres lencsét tartalmazott,

amelyek egymástól jóval messzebb helyezkedtek el, mint például a hasonló összetett szemmel rendelkező, ma is élő legyek vagy a szitakötők szemében.

A trilobita furcsa hiperszeme a sötét élőhelyhez való legjobb alkalmazkodás céljából fejlődhetett ki. Ez a faj ugyanis a tengerfenéken élt, és más apró állatokkal táplálkozott. A rendkívül összetett látószerv segítségével az állat sokkal érzékenyebb lehetett a fényre, mint fajtársai 521–252 millió évvel ezelőtt. Így gyorsabban és pontosabban észlelte a préda mozgását, illetve könnyebben menekült el az életét veszélyeztető ragadozók elől. A kutatók látnak esélyt arra is, hogy a hiperszem egyes részei különböző funkciókat töltöttek be, például egyes lencsék kizárólag a jobb kontrasztért feleltek.

A háromkaréjú ősrákok a kambriumidőszak második korszakában jelentek meg a Földön, fénykorukat a kora paleozoikumi időkben élték. A késődevoni kihalási esemény során szinte minden rendjük eltűnt, legutolsó fajuk 252 millió évvel ezelőtt. Az állatok maradványaiból rendkívül sok maradt fenn, a mészkőnek hála jó állapotban, összesen 17 ezer fajuk ismert, ám fiziológiájuk és evolúciós vonaluk kapcsán továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések.

(Borítókép: A trilobiták fosszilis maradványai. Fotó: iStockphoto / Getty Images)