Amerika kényszerben: novemberben már oltják Pfizer-vakcinával a kisiskolásokat

További Tech-Tudomány cikkek

A címlapról ajánljuk

A modern orvostudomány legalapvetőbb kérdése a haszon és a kockázat aránya. Ha egy beavatkozás elvégzése, bármi legyen is az, több haszonnal jár, mint kockázattal, akkor azt javasoljuk elvégezni, természetesen mindig egyéni mérlegelés után, mivel nincs két egyforma páciens. Az amerikai gyógyszerhatóság már ennek fényében vizsgálta meg a Pfizer és a német BioNTech koronavírus elleni oltóanyagát 5 és 11 év közötti életkorú gyermekekben.

Sok idő telt már el az oltás első, emberen történő alkalmazása, részletes klinikai vizsgálata (melynek során több tízezer önkéntes kapta meg az oltást), vészhelyzetre, majd teljes körű engedélyezése óta. Mindezek alatt több száz millió dózisban került alkalmazásra a védőoltás, így hihetetlen mennyiségű adat áll róla rendelkezésre. Az orvostudományban a kezelésekről gyűjtött információ mennyiségének talán legjobb mutatója a betegévek száma. Egy beteg egy éven át történő megfigyelése számít egy betegévnek. A Pfizer-oltás már az egymilliárd betegév körüli, még a modern orvostudományban is kiemelkedő mennyiségűnek számító adathalmaznál tart.

Még több idő telt el a járvány kezdete óta, így, bár a vírus folyamatosan változik, mutálódik, már nagyon sokat tudunk a terjedéséről, az általa okozott betegségről, illetve annak rövid és hosszabb távú szövődményeiről. Tudjuk tehát, hogy a koronavírus lefolyása a gyermekekben némileg különbözik a felnőttektől, testükben a fertőzés hatására kialakulhat egy szinte minden szervrendszert érintő gyulladás, amihez hasonló ugyan létezik más betegségekben is, de ez a kórkép mégis tulajdonképpen újdonság.

A folyamat ezért külön nevet és kódot is kapott a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) alatt, M35.81 néven. A gyermekeknél ugyanis hosszan tartó lázat, vérnyomásesést vagy akár a vérkeringés-összeomlását, valamint több szervet, illetve szervrendszert (szívet és vérkeringést, gyomor- és bélrendszert, vesét, vérképző szerveket, bőrt, illetve idegrendszert) érintő tüneteket, továbbá a laborvizsgálatok során emelkedett általános gyulladásos markereket észleltek koronavírus-fertőzés alatt és után.

A gyermekek immunrendszere általában erős, és gyorsan képes reagálni, így körükben a halálos lefolyás ritkább, bár előfordul.

Krónikus, több szervet is érintő, hosszan tartó gyulladás azonban kialakulhat és ki is alakul sok esetben.

A hatóság tehát mindezt figyelembe vette az oltás 5–11 éves korú gyerekek részére történő engedélyezése során. A felnőttek oltásához képest különbség, hogy az ilyen korú gyerekeknek készülő vakcina az eredeti dózis mindössze egyharmadát tartalmazza, tehát 30 helyett 10 mikrogrogramm virális nukleinsavat. Ennek oka a gyerekek némileg eltérő immunreakciója, illetve az esetleges mellékhatások elkerülése.

A körükben végzett vizsgálat a felnőttek körében tapasztaltakhoz hasonlóan kimagasló, 90 százalék feletti védelmet, valamint a vírus által jelentett veszélyekhez képest elenyésző kockázatot mutatott. Az FDA különös figyelmet fordított a szívizomgyulladás – szaknyelven miokarditisz – esetleges előfordulására, mivel korábban fiatal felnőttek körében felmerült a lehetőség, hogy oltás után ez nagyon ritkán ugyan, de kialakulhat. Ott a végkövetkeztetés az volt, hogy maga a vírus sokkal, nagyságrendekkel gyakrabban okoz szívizomgyulladást, mint amit az oltások után tapasztaltak. A végeredmény itt is hasonló volt, így tehát az amerikai gyógyszerhatóság szakértőinek október 23-án közzétett véleménye is az, hogy

Az oltás haszna ebben a korosztályban is – a harmadára csökkentett dózis mellett – meghaladja a kockázatokét.

Az Egyesült Államokban várhatóan a jövő hónapban kezdik meg a kisiskolások immunizálását.

A cikk szerzője belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos.

(Borítókép: Sebastian Barros / NurPhoto / Getty Images)