Koronavírus adatok

2022. jan. 14.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Antal, Antónia
-1 °C
6 °C

Szerves molekulát talált a Marson a Curiosity

2021.11.05. 11:49

Egy 2017-ben végzett kísérlet során szerves molekulára bukkant egy homokdűnében a NASA Curiosity marsjárója a vörös bolygón. A négy évvel ezelőtti kémiai vizsgálat eredményeit most közölték a Nature Astronomy folyóiratban.

Eszerint a homokdűnéből vett mintában benzoesavat, ammóniát, foszforsavat és nagy molekulatömegű, egyelőre azonosításra váró molekulákat találtak a marsi szonda műszerei. Ezek egyike sem köthető egyértelműen biológiai folyamatokhoz, de segíti a Mars felszínén zajló kémiai folyamatok megértését, írta a Qubit a felfedezés kapcsán. A 2017-es kísérlet során szerzett minta azért különleges, mert homokból származik, ami több millió évig ki lehetett téve a vörös bolygó felszínét érő sugárzásnak, így segíthet bővíteni ismereteinket a Mars múltjáról. A kutatók egyébként pont a Mars felszínét bombázó ionizált sugárzás miatt 

egyáltalán nem számítottak arra, hogy szerves molekulát találnak majd a homokban.

Azóta a Curiosity és a NASA újabb, Perseverance marsjárója is több alkalommal talált szerves nyomokat a talajminták gyűjtése közben. A felvett mintákat a SAM (Sample Analysis at Mars) nevű fedélzeti laboratóriumában elemzi a Curiosity, a SAM feladata a minták kémiai és molekuláris összetételének meghatározása. A SAM képes nedves kémiai vizsgálatra is, az ehhez felhasználható oldószerek száma azonban véges, összesen kilenc, egyszer használható oldószeres tárolóval van felszerelve a rover. Éppen ezért évekig nem is alkalmazták ezt a módszert, ami miatt komoly kritikák érték a küldetést.

2017-ben azonban, részben a Curiosity fúrójának hibája miatt úgy döntöttek, elindítják a lapáttal begyűjtött homokmintával az oldószeres kémiai kísérletet, hiába ígér kevesebb tudományos felfedezést, mint például a Mars üledékes kőzeteinek vizsgálata. Ennek a kísérletnek az ismertetése a Nature folyóiratban most megjelent tanulmány. Az MTBSTFA-DMF oldószer-elegyet használták, amely származékképzéses vizsgálatra alkalmas, a bonyolult szerves molekulát pedig képes úgy felbontani, hogy a SAM detektorai felismerjék és feldolgozzák a komponenseket. Amellett, hogy a homokban szerves molekulát sikerült találni, a próba segítséget nyújtott az azóta elvégzett kísérletek tökéletesítéséhez is.

Miután a SAM detektorai szerves molekulákat észleltek, a tudósoknak ezeket el kellett választaniuk azoktól, melyek a földi szerves molekulák okozhattak. A NASA szerint ilyen volt a fenol, mely más SAM-kísérletek során maradhatott meg a laboratóriumban melléktermékként. A homokban talált molekulák közül a benzoesavról úgy vélik, meteoritokkal került a Marsra. Az ammóniáról szintén ezt gondolják, bár annál megjegyzik, marsi kémiai folyamatok során is keletkezhetett. Ilyen folyamatokra lehet bizonyíték a Curiosity által talált metánforrás és agyag is a Gale-kráterben. A foszforsavat a kőzetekben végbemenő kémiai reakciók számlájára írják. A további megtalált, nagy molekulatömegű vegyület közül huszonnégyről gondolják, hogy marsi származásúak. Azonosítani egyelőre nem sikerült őket, mert túl sok más molekulával passzol a tömegspektrumuk.

A 2017-es kísérlet nyomán a Curiosity 2019-ben a Glen Etive terület agyagos kőzetéből is mintát vett, a mintát pedig nedves kémiai SAM-tesztnek vetették alá. A kísérlet eredményéről azonban egyelőre semmit nem közölt a NASA. A Curiosity-vel együtt a Marsot kutató Perseverance a vörös bolygó túloldalán mindeközben sikeresen bizonyította, hogy az egyik vizsgált marsi kráter egyben tómeder is.



  • Vennék
  • Hírek