Drágám, a kölykök virtuális valóságba mentek osztálykirándulni!
További Tech-Tudomány cikkek
- Baromság az intelligens gépektől rettegni a Meta MI vezetője szerint
- Élő funkciót végez az élettelen anyag tengeri hőforrásoknál
- Sci-fi filmbe illő módon ellenőrzik a diákokat egy amerikai iskolakörzetben
- Új fejezetet nyitott vasárnap az emberiség a világűr meghódításában
- Megtalálhatták a bitcoin atyját, aki a világ leggazdagabb emberévé válhat
Virtuális valóságban kirándulhatnak a középiskolás diákok a WWF és a Lenovo Magyarország közreműködésével elindított, VR Expedíció nevű környezetvédelmi programban. Mielőtt az iskolák előtt megnyílt a jelentkezés, kipróbáltuk, milyen, amikor az osztálykirándulás nem több óra buszozást és otthonról csomagolt szendvicseket jelent, hanem egy VR-szemüveget és azon keresztül akár a szavannákon vándorló csordákat.
Összesen 35 darab Mirage VR S3 szemüveg része a programnak, így egyidejűleg maximum 35 fő vehet részt egy virtuális természetismeret-órán. Az egyosztálynyi gyereknek elég szemüveget a Lenovo Magyarország saját büdzséből szerezte be, a VR-eszközök kereskedelmi forgalomban viszont itthon nem kaphatók, így a szemüveget és a programot az iskolák nem vehetik meg saját használatra. A Mirage VR S3 egy önálló, számítógép közbeiktatása nélküli működésre képes eszköz, a diákok is natívan a szemüvegről látják a tartalmat majd az órákon.
A háromszor negyvenöt perc időtartamú órákat az iskolák tanáraival egyeztetve a WWF oktatói tartják, központi téma lesz a klíma és az energia, az ökológiai lábnyom, a klímaszorongás, a környezetvédelem és az itthoni érintetlen természeti területek, erdők és vizes élőhelyek. Ehhez kapcsolódóan a diákok a Mosoni-Dunán, a Szentendrei-szigeten és a Balaton északi partján elhelyezkedő erdőségekben felvett 360 fokos, interaktív felvételeket nézhetik majd meg VR-szemüveggel.
A természetismeret-órák során Magyarország tájai és hazánk környezetének védelme az elsődleges téma, ehhez készültek az itthon forgatott anyagok,
de érdekességként a diákok láthatnak egy, az afrikai szavannákon felvett természetfilmet is, ahol ha jobbra fordítják fejüket, zsiráfok néznek majd le rájuk, miközben baljukon zebrák vonulnak.
A felvételek képminősége jó, de nem kiemelkedő. Ennek oka a szemüvegen futó program, mely többszörösen tömöríti a felvett videós fájlt, mielőtt visszajátszaná. Ha olyan látja, aki az életében korábban még nem használt VR-t, az vélhetően nem talál semmi kivetnivalót, ha azonban olyanhoz kerül, aki mondjuk egy játékkonzol VR-jának minőségéhez van szokva, azt valószínűleg nem fogja lenyűgözni. A Mosoni-Dunát úgy látni, mintha tényleg kenuznék rajta, számomra szórakoztató volt, mivel volt már szerencsém élőben is átélni azt, amit a videón láthattam.
Azok, akik nem bírnák a VR-t, a program során az iskolába eljuttatott számítógépen is végigkövethetik a felvételeket, és megcsinálhatják a közbeiktatott feladatokat. Úgy vágták és állították be az oktatóanyagok hosszát, hogy azok a biztonsági határértéken belül legyenek, egyik panorámavideó sem hosszabb, mint negyedóra. A szemüvegekre kizárólag az expedícióhoz szükséges programot telepítik fel, használatukra pedig egy pár perces felkészítéssel tanítják meg a gyerekeket. Az órák után a szemüvegeket egyesével fertőtlenítik, mielőtt új iskolai csoport venné őket használatba.
Számomra a Mirage használata arra a 12–15 percre, amíg egy-egy panorámavideó lemegy, meglepően kényelmes volt, pedig nem szeretem a VR-t, legtöbbször szédülök tőle. Nagyobb méretű szemüvegre is rávehető a headset, nem zavarja, nem nyomja a fejet. Az irányításhoz az eszközhöz tartozó távirányítót használhatják a diákok, a magyar nyelven narrált anyagot időnként megállító feleletválasztós kérdésekre is ezzel választhatják ki válaszaikat.
A narráció meglepően emberszerű ahhoz képest, hogy egy program végzi.
Ha a felvétel indulásának elején nem mondanák el, hogy valójában egy automatizmus beszél hozzánk, valószínűleg fel sem tűnne,
hogy nem egy előre felvett szinkront hallunk, hanem egy szövegfájlból felolvasóprogram által generált hanganyagot. Azért választották ezt a megoldást az előre felmondott szöveg helyett, mert így könnyebb aktualizálni az ismeretterjesztő anyagokat, illetve egyszerűbben tudják a későbbiekben akár bővíteni is a most elérhető három felvételt újabbakkal. Mint elmondták, a két szervező szeretné egy-két évre kitolni a program időtartamát, illetve a 14 éves vagy idősebb középiskolások mellett fiatalabb vagy akár idősebb, felnőtt korosztályba tartozó tanulókat is bevonni.
A jelentkezés 2021. november 11-én nyílt meg a VR Expedíció néven futó digitális edukációs programra. Bármilyen középiskola feliratkozhat, ehhez egy űrlapot kell kitölteni. A háromszor 45 perces oktatásnak díja nincsen, a lebonyolító WWF-nek és a jelentkező magyar középiskoláknak csak egy mindkét félnek megfelelő időpontot és az interaktív órák anyagának tantervbe való beilleszthetőségét kell egyeztetniük.
A virtuális valóságban való utazással történő oktatás egyre elterjedtebb lesz, októberben például a lausanne-i Svájci Műszaki Egyetem asztrofizikusai és informatikusai adtak ki egy bárki számára elérhető szoftvert, amin keresztül VR-ban a Naprendszerben kalandozhat az érdeklődő.
(Borítókép: A Mosoni-Duna 2020. november 20-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)