16:00, December 06.
Marokkó 1
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 6
Svájc 1

Elindította aszteroidaelhárító műholdját a NASA

2021.11.24. 10:10

Először bocsátott fel az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egy olyan űrszondát, amely szándékosan neki fog csapódni egy aszteroidának, hogy a Földdel való esetleges összeütközés elkerülése céljából megváltoztassa a pályáját.

A DART (Double Asteroid Redirection Test, vagyis Kettős Aszteroida Átirányítási Teszt) nevű űrszondát közép-európai idő szerint szerdán reggel indítottak útjára a kaliforniai Vanderberg űrbázisról, a SpaceX magánűripari cég Falcon 9 rakétájával – számolt be az MTI.

Mint arról korábban írtunk, a kisautó-méretű szonda tíz hónap múlva, 11 millió kilométer megtétele után, várhatóan 2022 szeptember végén szándékosan össze fog ütközni a Dimorphos nevű aszteroidával, a Föld-közeli Didymos aszteroida körül keringő, 160 méter átmérőjű holddal, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék a világ első bolygóvédelmi rendszerét, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.

A bináris aszteroidarendszert két évtizede fedezték fel, ekkor kapta a Didymos nevet a nagyobbik aszteroida, melynek neve görögül ikert jelent. Körülötte egy kisebb, futballpályányi hold kering, amely kezdetben a Didymos B nevet kapta. A thesszaloniki Arisztotelész Egyetem bolygókutatója, a DART csapatának tagja, Kleomenisz Ciganisz javaslatára nevezték el a holdat később Dimorphosnak, amelynek jelentése kettős alak.

Ez az első égitest, amelyet az emberiség két formában, két nagyon különböző formában fog megismerni. Az egyik, ahogyan a DART látja a becsapódás előtt, a másik, ahogyan az Európai Űrügynökség (ESA) Héra missziója fogja látni néhány évvel később

– mondta a szakértő.

A Didymos és a Dimorphos jövő szeptemberben viszonylag közel, 10,9 millió kilométerre lesz a Földtől. Az űrszonda ekkor szándékosan neki fog ütközni a Dimorphosnak, hogy megváltoztassa a mozgását. Az égitest helyének megállapítását és az ütközés végrehajtását a szondán lévő DRACO kamera és autonóm navigációs rendszer segíti. Az ütközést rögzíti a LICIACube, az olasz űrügynökség műszere, amely a DART fedélzetén érkezik a helyszínre, majd az ütközés előtt leválik, hogy felvehesse, mi történik.

A szonda 24 ezer kilométeres sebességgel fog nekirepülni az objektumnak, eléggé nagy erővel ahhoz, hogy változtasson a pályáján. Kutatók azt remélik, hogy az ütközés következményeként tíz perccel lerövidül az idő, amely alatt a Dimorphos megkerüli a Didymost, de már 73 másodperces változást is sikernek tartanának. Egy több millió kilométerre lévő égitest esetében már egy kis lökés is elég lehet ahhoz, hogy a röppályáját biztonságossá változtassák.

A csillagászok a Föld-bázisú teleszkópoknak a DART becsapódása előtti és utáni megfigyeléseit össze tudják hasonlítani, és megállapítani, mennyit változott a Dimorphos keringési ideje.

Ezek kulcsfontosságú mérések, amelyek elárulják számunkra, hogyan reagált az aszteroida az eltérítési erőfeszítéseinkre

– mondta el Tom Statler, a NASA munkatársa, a DART program kutatója. Emellett három év múlva az ESA Héra missziója a helyszínen fog utánkövetéses vizsgálatot végezni.

Ez lesz az első alkalom, hogy az ember mérhető módon változást okoz a Naprendszer egy égitestjének dinamikájában. Azért esett a választás a Dimorphosra, mert mérete hasonló azon aszteroidákéhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára.

Föld-közeli objektumnak azok az aszteroidák és üstökösök számítanak, amelyeket röppályájuk a Földtől legfeljebb 48 millió kilométernyi távolságra tart. Ezek az objektumok potenciálisan nagy kárt okozhatnak a Földnek, a fenyegetés mértékének meghatározása kiemelt témája a NASA és a világ más űrszervezetei kutatásainak.

A kutatók jelenleg nem tudnak egyetlen olyan kisbolygóról sem, amely belátható időn belül a Földnek csapódhat, ám 27 ezer aszteroidát azonosítottak bolygónk közelében, és ezek közül több mint tízezernek az átmérője meghaladja a 140 métert. Ezen kívül lehet még számos olyan apró égitest, amelyet eddig nem észleltek.

Az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés a NASA szerint 330 millió dollárba kerül, vagyis jóval olcsóbb, mint az amerikai űrkutatási hivatal legtöbb más űrmissziója.



  • Hírek
  • Hírek