Mindenki aludjon, különben nagy baj lesz
További Tech-Tudomány cikkek
A Magyar Alvás Szövetség jegyzi azt a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményt, amelyben arról írnak, hogy az alvás és a mentális egészség közötti kapcsolat soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban.
A koronavírus-járvány egyik jellemző következménye, hogy jelentősen romlott az alvás minősége. A hazai kutatások megerősítik a nemzetközi tapasztalatokat: Magyarországon minden vizsgált felnőtt korú ember közel fele szenved alvászavartól.
Mint a szövetség részletezi, az alvászavar leggyakrabban alvatlanságot jelent, magában foglalhatja az elalvási vagy átalvási nehézséget, a korai vagy éjszakai felébredést vagy a rossz alvásminőséget, a fáradt hajnali-reggeli ébredést.
„Sokunk számára, akik otthon több időt töltünk, mint korábban, jó lehetőség arra, hogy rendezzük, állandósítsuk az alvási szokásainkat, és kihasználjuk a jó éjszakai pihenés minden előnyét” mondta a Magyar Alvás Szövetség elnöke, G. Németh György.
Mutatjuk, mikor érdemes elmenni aludni
Este tíz és tizenegy óra között a legideálisabb ágyba kerülni: egy brit vizsgálat szerint azok lesznek a legritkábban szívbetegek, akik ebben az időszakban hajtják álomra a fejüket. „A testnek egy 24 órás periódusokban működő belső órája van, ez a cirkadián ritmus, amely a test és a psziché működését szabályozza” – idézi az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzőjét, az Exeteri Egyetemen kutató David Planst közleményében az Európai Kardiológiai Társaság (ESC).
Bár az epidemiológiai kutatásból nem lehet ok-okozati következtetéseket levonni, a szakemberek szerint a túl korai és túl késői lefekvés is nyilvánvalóan negatív hatással van a cirkadián ritmusra, így negatívan hat a szív- és érrendszer egészségére.
EDDIG EZT MÉG EGY TUDOMÁNYOS KUTATÁS SORÁN SEM ELEMEZTÉK.
A kutatásban a UK Biobank brit adatbank alapján 88 ezer ember 2006 és 2010 közötti adatait elemezték. A résztvevők átlagkora 61 év volt, 58 százalékuk nő. Egy kérdőíven részletes információkat adtak meg életmódjukról, majd a kutatók ezeket az információkat vetették össze a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus, az agyvérzés, a krónikus iszkémiás szívbetegség jelentkezésének gyakoriságával.
(Borítókép: Brandon Bell / Getty Images)