16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

A levegőben található DNS alapján megmondható, milyen lakói vannak egy állatkertnek

GettyImages-1210426239
2022.01.09. 17:24

Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott, írta meg az MTI.

A Current Biology című folyóiratban január 6-án két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt ( első, második), amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére.

A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy ott vannak

– mondta el Kristine Bohmann, a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportjának vezetője.

A szárazföldi állatokat többféleképpen is nyomon lehet követni: közvetlenül kamerával és személyes megfigyeléssel, vagy közvetve, például az általuk hátrahagyott lábnyomok vagy ürülék alapján. Ezeknek a módszereknek az a hátránya, hogy komoly terepmunkát igényelhetnek, és szükséges hozzájuk az állat fizikai jelenléte. Bohmann saját kutatási tapasztalatait felidézve a Phys.org tudományos portálnak elmondta, hogy sok faj megfigyelése közvetlen módszerekkel rengeteg munkát jelent, különösen, ha az állatokat nem lehet befogni, és zárt vagy megközelíthetetlen helyeken élnek.

Elizabeth Clare, a londoni Queen Mary Egyetem kutatócsoportjának vezetője, aki jelenleg a torontói York Egyetemen dolgozik, hozzátette: míg a folyókban és a tavakban könnyebb a DNS nyomon követése, a levegőben nagyon nehéz. Ugyanakkor az állatkerti vizsgálatok meglepően jól sikerültek.

Bohmann és Clare is támaszkodott a vadon élő állatokat megfigyelő korábbi kutatásaikra, amelyek során az állatok által kibocsátott DNS-t tartalmazó mintákat, úgynevezett "környezeti DNS-t" vagy eDNS-t gyűjtöttek. Ezt a technikát főleg vízi élőlények megfigyelésére használják a vízmintákból származó eDNS szekvenálásával.

A kutatócsoportok egy-egy helyi állatkertben végezték a vizsgálatokat: az állatkert különböző pontjain gyűjtöttek mintákat, beleértve a fallal körülvett zárt ketreceket, valamint a szabadtéri ketreceket. "A levegőben terjedő eDNS gyűjtéséhez egy ventilátort használtunk, olyat, mint amilyet egy számítógép hűtésére használunk, és egy szűrőt erősítettünk rá" – mesélte Christina Lynggaard, a Koppenhágai Egyetem posztdoktori munkatársa.

A ventilátor az állatkertből és környezetéből szívta be a levegőt. Ennek szűrése után kivonták a DNS-t a szűrőből, majd másolatokat készítettek az állati DNS-ről. A mintákat feldolgozták és összehasonlították őket egy referencia adatbázissal az állatfajok azonosításához. Arra mindkét kutatócsapat kiemelt figyelmet fordított, hogy a DNS-ek ne szennyeződjenek.

A kutatóknak minden vizsgálatban sikerült kimutatni az állatkertben lévő állatokat és a közelben szabadon élőket is. A londoni Queen Mary Egyetem kutatócsapata 25 emlős- és madárfaj DNS-ét, a Koppenhágai Egyetem kutatói 49 gerincesét – köztük emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfajokét is – azonosította.

Az, hogy egyszerre publikálták munkáikat nem véletlen, a két egyetem tudósai a cikkek megjelenése előtt értesültek egymás munkájáról, így felvették a kapcsolatot és közösen döntöttek a tanulmányok benyújtásáról.

(Forrás: MTI)

(Borítókép: Zsiráf egy állatkertben Rómában. Fotó:  Walter Leporati / Getty Images)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.