Vulkanikus jeges vizet ihatnának és abban fürödhetnének a Holdra szállók

32A87QJ-highres
2022.05.19. 15:55
Ősi vulkánkitörések hagyhattak vastag fagyréteget a Holdon, amely most a felszíne alatt van eltemetve. A jövő holdi űrhajósai az ősi holdi vulkánokból származó vízzel olthatják szomjukat, mosakodhatnak, és üzemanyaggal tölthetik fel űrhajóikat. Feltéve ha nem bánják, hogy egy kicsit ásniuk kell.

A Colorado Egyetem kutatói szerint egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Holdon sokkal több víz lehet, mint eddig gondolták, árnyékos kráterekben, a pólusoknál elrejtve. Az ebben a hónapban megjelent friss tanulmány újítása, hogy a víz nagy része ugyanabból a hatalmas vulkánkitörésből származhat, amely a holdkrátereket létrehozó lávafolyásokat eredményezte, amelyek tápláló vízgőzt is keltettek, amely minden szélességi fokon megfagyott.

Úgy képzeljük, hogy idővel felhalmozódott a fagy a Holdon

– mondta Andrew Wilcoski, a tanulmány vezető szerzője, az asztrofizikai és bolygótudományok és a boulderi Colorado Egyetem végzős hallgatója.

Az idők során ez az első jég vastag jégtáblákká alakulhatott, ami áldás lenne a helyi erőforrásokra vágyó holdkutatók számára, még akkor is, ha a hozzáféréshez meg kéne mozgatniuk a Hold porát.

Lehetséges, hogy öt vagy tíz méterrel a felszín alatt nagy jégtáblák alakultak ki. Le kell fúrnunk és meg kell keresnünk

– mondta Paul Hayne, a tanulmány társszerzője, az asztrofizikai és bolygótudományok adjunktusa egy nyilatkozatban.

A legújabb bizonyítékok egyre inkább arra utalnak, hogy a Hold sokkal több vízzel rendelkezik, mint a tudósok várták.

NASA 2020-ban jelentette be, hogy a jég megmaradhat a Hold napfényes oldalának árnyékos részein, ahelyett hogy elpárologna. Továbbra is bizonytalan, hogy honnan származik a jég.

Hold-vulkánok

Az új tanulmány egy 2017-es kutatásra támaszkodik, amely szerint a mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtti holdi kitörések annyi gáznemű anyagot szabadítottak fel, hogy a Holdnak valójában a Mars jelenlegi légkörének másfélszeresét elérő felszíni nyomású légköre volt, de ez a holdi légkör hetvenmillió év alatt szétoszlott a világűrbe. Hayne és Wilcoski azonban azon tűnődik, hogy a vulkánkitörések által felszabadult vízgőz esetleg fagyként telepedett-e meg a Hold felszínén. Számítógépes modellezésük arra utalt, hogy nemcsak jég alakulhatott ki így, hanem mintegy 18 billió kilogramm vízgőz – a holdi vulkánokból aktív időszakuk alatt felszabaduló vízgőz mintegy 41 százaléka – jégként megfagyhatott.

Ez több víz, mint amennyit a Michigan-tó tartalmaz, és ez nagyszerű hír lehet a NASA számára – írja az Independent. Az űrügynökség reméli, hogy az Artemis program keretében 2025-ben embereket juttathat vissza a Holdra, és 2027-től kezdve nagyjából évente egyszer újabb küldetéseket indíthat.

Élet a Holdon, majd a Marson

A víz nehezen elérhető, mégis nélkülözhetetlen. Az űrhajósoknak iváshoz, élelmiszer-termeléshez és rakétahajtóanyag előállításához is szükségük van rá. A Földről érkező űrhajók szükség esetén ellátják a holdi űrhajósokat, viszont a NASA olyan célpontokat céloz meg, ahová az utánpótlási küldetések nem jutnak el könnyen.

Míg az Artemis-küldetések a Holdat önmagáért fogják tanulmányozni, a NASA a Holdat gyakorlótérként és indítóállásként is használni kívánja egy esetleges marsi küldetéshez. A holdi víz hasznosítása kulcsfontosságú lehet az űrhajósok számára, akik a holdi, majd a marsi felszínen való élethez szükséges technológiákat, műveleteket és eljárásokat tesztelhetik.

(Borítókép: Roslan Rahman / AFP)



  • Tippek
  • Árfolyam