Egyre csak terjed, de mi az a majomhimlő?

32AV3J3-highres (1)
2022.05.23. 18:33
Afrikából jön, majmokról kerülhetett emberre, homoszexuális férfiak vannak veszélyben. Ismerősen hangzik? Az utóbbi napokban többször is bekerült a hírekbe a majomhimlő. Egy eddig szélesebb körben ismeretlen betegségről van szó, amely most egyszerre több országban is megjelent. A kérdés, hogy van-e ennek köze a koronavírus-járványhoz, esetleg az azzal kapcsolatos intézkedésekhez. Ennek jártunk utána.

A majomhimlő egy állati eredetű vírusfertőzés, amely a rettegett fekete himlőhöz hasonló bőrkiütést okoz. Emberről emberre terjedése viszonylag ritka, de a két betegség pusztán klinikai tünetek alapján történő megkülönböztetése nehézkes lehet. A majomhimlővírus ezért felmerül a bioterrorizmus lehetséges fegyverei között. A majomhimlő által okozott halálos fertőzés ritkább ugyan a fekete himlőnél, de korántsem elhanyagolható. 

A vírust először az ötvenes években izolálták, nevéhez hűen majmokból. Rendszertanát tekintve a Variola, vagyis a fekete himlő kórokozója, illetve a vaccinia vírushoz áll közel. Ez utóbbit alkalmazták a fekete himlő elleni védőoltásokban. 

Az első embereket ért fertőzés majomhimlővírussal a 70-es években vált ismertté a Kongói Köztársaság területén. Abban az időben összesen 59 esetet azonosítottak, amely a fertőzések 17 százalékában halálos kimenetelű betegséget okozott.

Valamennyi eset Nyugat- és Közép-Afrika területéről származott, és a megfertőződött emberek szinte minden esetben érintkeztek erdei állatokkal, a legtöbb esetben majmokkal, esetleg mókusokkal, rágcsálókkal. Az emberről emberre történő terjedés előfordult ugyan, de ritkának bizonyult. Úgy tűnik, hogy a vírusnak legalább két, egymástól viszonylag távol álló törzse létezik Afrikában. A közép-afrikai törzs kevésbé virulens, és genetikájában elég jelentősen eltér a Nyugat-Afrikában található vírustól. 

 A nyugati világban az első eseteket az Egyesült Államokban fedezték fel, 2003-ban. Ekkor több tucat esetről szereztek tudomást az egészségügyi szervek. Valamennyi fertőzés Afrikából behozott prérikutyákra volt visszavezethető. 

A szakértők összefüggést vélnek felfedezni a majomhimlő visszatérése és a fekete himlő elleni védőoltások felfüggesztése között. Az afrikai esetek nagy része fekete himlő ellen be nem oltott páciensekben alakult ki, az oltottak rizikója erre mintegy ötször alacsonyabb. 

A vírus, illetve az általa okozott emberi fertőzések 2017-ben jelentek meg újra Nigériában. Azóta az afrikai országban legalább 450 esetről tudunk, Nigérián kívül pedig legalább nyolc országban van jelen a fertőzés. 

A Vírus idén ismét visszatért, és több nyugati országban is megjelent.

Ezek közé tartozik az Egyesült Államokon kívül Kanada, Portugália, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság. Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC sürgős közleményt jelentetett meg: egyrészt az egészségügyi szakemberek, másrészt a nagyközönség részére.

Ami az eddigiekhez képest eltérés, az az, hogy az emberről emberre terjedés gyakoribbá vált, illetve a megfertőződött betegek saját szexuális orientáltságukat úgy írták, le miszerint „férfiak, akik más férfiakkal folytatnak szexuális viszonyt”. Az amerikai járványügyi hivatal felhívása szerint kérnek minden egészségügyi szakembert, aki himlőre jellemző bőrkiütéses beteggel találkozik, hogy azt azonnal jelentse. A CDC jelenlegi álláspontja szerint a betegség nem csak szexuális úton terjed. Terjedhet testnedvekkel, a beteg bőrén található kiütéssel való kontaktussal, illetve esetleg ruházat, ágynemű által is.

A majomhimlővírus terjedhet cseppfertőzéssel is, ez esetben azonban a terjedés hatásfoka relatíve alacsony. Jelenlegi ismereteink szerint ehhez két méternél közelebbi távolság és legalább 3 órás időtartam szükséges. A fentiek miatt az erre a betegségre gyanús betegek elkülönítése szükséges.

A rettegett, igen nagy halálozással járó fekete himlőhöz képest egy akár egyszerű fizikális vizsgálattal is észlelhető különbség a nyirokcsomók megnagyobbodása. A betegség egyébként láz, levertség, gyengeség formájában jelentkezik, és természetesen bőrkiütéssel. Ez utóbbi több stádiumon megy át: a bőrpírtól a később megjelenő hólyagokon át, majd pörk, illetve hámlás kíséri. A kiütések az ágyékon is megjelenhetnek, emiatt esetleg nemi betegségekkel keverhető össze. A lappangási idő nagyjából két hét, amit a fertőzés módja is befolyásol. 

A betegség ellen jelenlegi ismereteink szerint hatásos lehet az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2018-ban jóváhagyott vírusellenes készítmény, a TPOXX. A betegség ellen védőoltással is rendelkezünk, amelyet 2019-ben hagyott  jóvá az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatala, az FDA. 

A szerző klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár. 

(Borítókép:  Elektronmikroszkópos felvétel majomhimlő vírusokról és virionokról. Fotó: Cynthia S. Goldsmith / CDC / AFP)



  • Tippek
  • Bankszámla