Örökre velünk maradhat a majomhimlő?

Adam Kucharski, a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársa szerint nem valószínű, hogy a jelenlegi járvány a koronavírushoz hasonló világjárványba torkollik, mivel hosszan tartó szoros érintkezés útján terjed − írta meg a Daily Mail. 

Az epidemiológus azonban, aki az Egyesült Királyság Vészhelyzetek Tudományos Tanácsadó Csoportjának ( SAGE ) is tagja, arra figyelmeztetett, hogy a „legnagyobb kockázat” az, hogy az eseteket „számos helyen helyen nem fogják felszámolni”.

Elmondta, hogy minden tartós átvitel növeli annak a kockázatát, hogy a vírus − amely közeli rokonságban áll a feketehimlővel − átterjedhet a háziállatokra, ami azt jelenti, hogy a fertőzések állandó forrásai lesznek, mint Afrikában.

Vigyázni kell a háziállatokkal 

Az Európai Unió egészségügyi vezetői már elismerték, hogy a vírus ilyen fenyegetést hordoz, és a majomhimlős betegek tulajdonában lévő összes hörcsög, futóegér és tengerimalac elaltatásának indítványozását fontolgatják. Az Egyesült Királyságban a tisztviselőktől azt is várják, hogy útmutatást adnak ki a fertőzött briteknek, hogy tartsák távol magukat a házi kedvencektől.

A majomhimlőt mára az Egyesült Királyság mind a négy országában azonosították, mivel csütörtök 90-re nőtt a megerősített megbetegedések száma. A legnagyobb számban a meleg és biszexuális férfiak körében fordul elő a fertőzés.

Jelenleg a világ húsz országát érinti a járvány. Pénteken Finnországban is megerősítették a fertőzés jelenlétét. Argentínában, Bolíviában és Szudánban is vizsgálnak gyanús eseteket. Mostanáig a Nyugat- és Közép-Afrikán kívüli esetek csupán emberre korlátozódtak, akik korábban a kontinensre utaztak.

Szakértők a héten úgy nyilatkoztak, hogy az esetek valószínűleg szexuális kapcsolat folytán terjedtek. 

Mi is az a majomhimlő?

Mint azt megírtuk, a majomhimlő egy állati eredetű vírusfertőzés, amely a rettegett fekete himlőhöz hasonló bőrkiütést okoz. Emberről emberre terjedése viszonylag ritka, de a két betegség pusztán klinikai tünetek alapján történő megkülönböztetése nehézkes lehet. A majomhimlővírus ezért felmerül a bioterrorizmus lehetséges fegyverei között. A majomhimlő által okozott halálos fertőzés ritkább ugyan a fekete himlőnél, de korántsem elhanyagolható.

A vírust először az ötvenes években izolálták, nevéhez hűen majmokból. Rendszertanát tekintve a variola, vagyis a fekete himlő kórokozója, illetve a vaccinia vírushoz áll közel. Ez utóbbit alkalmazták a fekete himlő elleni védőoltásokban. 

Az első embereket ért fertőzés majomhimlővírussal a 70-es években vált ismertté a Kongói Köztársaság területén. Abban az időben összesen 59 esetet azonosítottak, amely a fertőzések 17 százalékában halálos kimenetelű betegséget okozott.

Valamennyi eset Nyugat- és Közép-Afrika területéről származott, és a megfertőződött emberek szinte minden esetben érintkeztek erdei állatokkal, a legtöbb esetben majmokkal, esetleg mókusokkal, rágcsálókkal. Az emberről emberre történő terjedés előfordult ugyan, de ritkának bizonyult. Úgy tűnik, hogy a vírusnak legalább két, egymástól viszonylag távol álló törzse létezik Afrikában. A közép-afrikai törzs kevésbé virulens, és genetikájában elég jelentősen eltér a Nyugat-Afrikában található vírustól

(Borítókép: Egy alkalmazott a Bavarian Nordic vakcinagyártó cég által kifejlesztett majomhimlő-vakcinával dolgozik 2022. május 24-én a München melletti Martinsriedben. Fotó: Lukas Barth / File Photo / Reuters)