16:00, December 05.
Japán 1
Horvátország 2
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 4
Koreai Köztársaság 1

Álommal védi magát a fázós agy

2022.09.30. 21:13
Termosztátként bekapcsol, hogy melegen tartsa az agyat. Lehet, hogy idén sokat álmodunk.

A Kaliforniai Egyetem neurológus és alváskutató munkatársa, Jerome Siegel szerint az alvás gyors szemmozgással és álmodással járó REM-fázisának célja, hogy melegen tartsa az agyat. Siegel szerint a REM lényegében az agy vacogása, ami termosztátként bekapcsol, ha a test hőmérséklete túl alacsonyra süllyed.

A REM egy termosztatikusan irányított agymelegítő mechanizmus, amit a nem-REM-alvásban az energiafelhasználás és anyagcsere lassulása miatti hőmérséklet-csökkenés indít be. A fázis akkor ér véget, amikor a REM hatására az agy hőmérséklete az ébrenléti állapothoz hasonló szintre emelkedik.

– írja Siegel a Lancet hasábjain.

A jelenlegi tudományos vélemények szerint az alvás segíti a méreganyagok eltávolítását az agyból, míg a gyors szemmozgással járó fázis idején bekövetkező álomtevékenység konszolidálja az emlékeket és a tanulást, miközben a feleslegesen adatokkal lefoglalt idegi kapcsolódásokat törli. Ezt az elméletet kissé gyengíti, hogy ezek a fázisok nem mutatnak egyértelmű összefüggést az emlős agyának méretével vagy intellektuális képességeivel.

Álmodból felkeltve is

A kacsacsőrű emlős REM-fázisa például 8 órás, amit nem az tesz szükségessé, hogy fel tudják dolgozni megrázóan fordulatos életüket. A kacsacsőrű emlősök a kloákások rendjébe tartozó legősibb emlősök, akik még tojással szaporodnak és egyfajta átmenetet jelentenek a hideg- és melegvérű élőlények között, ezért kell többet fordítaniuk agyhőmérsékletük szinten tartására.

A másik végletet a közismerten intelligens delfinek jelentik, akiknél egyáltalán nem figyelhető meg REM-fázis. Ezt azzal magyarázzák, hogy a delfineknél egyszerre csak az egyik agyfélteke alszik. Ez egyben mutatja, hogy az éberség túlélésben játszott szerepe miatt szükséges mindig megfelelő hőmérsékleten tartani az agyat.

Siegel szerint elmélete szempontjából fontos kutatási alanyok lehetnek a fókák, akik a delfinekhez hasonlóan szintén egy agyféltekével alszanak a vízben, de mindkettővel, ha kifekszenek a partra. Különösebb az eset a költöző madaraknál, akik szintén felváltott féltekével alszanak, hogy folyamatosan képesek legyen repülni, de szintén mutatják REM-alvás jeleit.

Ahogy az ember is átlagosan egy órával többet alszik télen, az északi-sarki rénszarvasok is 43 százalékkal többet szundítanak télen, mint nyáron. Az alvásnak tehát egyszerre kell szolgálnia a túlélést azzal, hogy energiát takarít meg, és biztosítani, hogy az élőlény bármikor gyorsan reagálhasson egy fenyegetésre.

(ScienceAlert)



  • Hírek
  • Hírek