16:00, December 09.
Horvátország 2
Brazília 1
Education City Stadion Negyeddöntő
20:00, December 09.
Hollandia 2
Argentína 3

A Nature visszavonta a tanulmányt, amely szenzációnak indult

GettyImages-530299927
2022.10.03. 09:49
Szenzáció volt, de meghamisították az adatokat.

Ahogy arról mi is hírt adtunk, 2020-ban Rochester Egyetem kutatócsoportja Ranga Dias fizikus vezetésével olyan eredményt jelentett be, amelyben egy általuk vizsgált különleges anyag nagy nyomáson 15 fokon ellenállás nélkül vezette az áramot. Ez komoly áttörés volt és a Nature vezető anyagként közölte, de a tudományos lap hamisítás miatt most visszavonta a közlést.

A történet hátterében felbukkanó két fő fogalom a szupravezetés és a hidridek. Előbbi közismertebb: a szupravezető az elektromosságot ellenállás nélkül vezető anyag. A tudomány lázasan igyekszik megtalálni ezt az anyagot vagy anyagokat, mert az nem csak a villamoshálózat energiaveszteségét törölné el, de elhozná az olcsó MRI-gépek és lebegő vasutak korát, ráadásul működő fúziós reaktorokat lehetne építeni velük, amelyekben nem olvadnak el a plazmát megtartó mágnesek. A szupravezetők felfedezésével tehát hamar búcsút inthetnénk a szénhidrogéneknek és az atomenergiának is.

A hidrideket az elmúlt években komoly tudományos érdeklődés övezte, mivel nagyon jó szupravezető jelöltnek tűnnek. Ennek alapja, hogy tudományos elképzelések szerint a hidrogénnek hatalmas nyomáson létezik egy olyan halmazállapota, amit fémes hidrogénnek neveznek, és szupravezető. A fémes hidrogén létrejöttéhez szükséges nyomás a Föld magjában sincs, de valószínűleg létezhet a Jupiter belsejében. 

A hidridek olyan hidrogéntartalmú vegyületek, amelyek belső strukturájukkal, kémiai úton váltják ki az irgalmatlan nyomást és ezzel a tudósok reményei szerint előcsalják a hidrogénből a fémes hidrogén szupravezető tulajdonságát. 2015-ben Mihail Eremec, a Max Planck Intézet fizikusa kén és hidrogén keverékével ért el szupravezetést nagy nyomáson, –70 Celsius fokon. Ez a szobahőmérséklettől messze van ugyan, de ennél is messzebb van az abszolút nulla fok környéki hőmérsékletektől, ami a jelenleg ismert szupravezetőkhöz szükséges.

Ezt követte Dias és társai eredménye egy fűtetlen hivatali helyiségben is elérhető 15 fokon és a Föld középpontjára jellemző nyomás háromnegyedén, 267 gigapascalon.

Valami nem kóser

A szupravezetést nemcsak az elektromos ellenállás bezuhanása jellemzi, hanem az is, hogy az anyag kinyomja magából a mágneses teret. Ez a Meissner-hatás, amin a kisebb mágnesek levitálnak. Ennek megmérése a nagy nyomást biztosító gyémántüllőben nagyon körülményes, ezért átmágneseződését, vagyis mágneses szuszceptibilitását szokták mérni, Diasék itt futottak a problémába, ami végül a dolgozat visszavonásához vezetett.

A kutatók a háttérzaj kiszűrésével a szuszceptibilitás megfelelő jelzéseit mérték, ennek a nyers adatait azonban nem tették elérhetővé, ami miatt éles kritikákat kaptak. Dias és kollégája, Ashkan Salamat egy 2021-es publikációban próbálták leírni, hogyan szűrték a háttérzajt, de ez annyira homályosra sikerült, hogy több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. Jorge Hirsch, a San Diegó-i Egyetem elméleti fizikusa megállapította, hogy a kutatók által bemutatott sima görbe a laboratóriumi zajban nem állítható elő, ráadásul megszólalásig hasonlít az európium nagy nyomású szupravezetéséről szóló 2009-es kutatás görbéjéhez. A hamisítás vádja nyomán a dolgozatot visszavonták.

Hirsch azonban tovább csépelte Diasékat, annyira, hogy februárban egy időre letiltották az ArXiv tudományos előközlési szolgáltatásról. Hirsch és a Genfi Egyetemen dolgozó kollégája, Dirk van der Marel közösen írtak dolgozatot, amelyben megállapították, hogy a 2020-as szenzáció mágneses mérési adatai „patológiás” jeleket mutatnak. A Nature ezt követően vonta vissza – példátlan módon mind a kilenc szerző tiltakozása ellenére – a 2020-as beszámolót.

Dias és Salamat közölték, hogy újra beadják a cikküket a mágneses szuszceptibilitásra vonatkozó adatokkal együtt. Salamat kiemelte, hogy Hirsch és Van der Marel nem szakosodtak nagynyomású kísérletekre és amúgy is személyeskednek. Ez persze nem mondható el Mihail Eremecről, aki eddig hatszor próbálta sikertelenül reprodukálni a leírásban szereplő módon a szupravezető rekordot.

Dias és Salamat időközben továbblépett és Unearthly Materials néven saját céget alapított szobahőmérsékletű szupravezetők kifejlesztésére.

Eremec kételkedik benne, hogy Dias szupravezetői megállják majd a helyüket.

Hogyan lehetséges ez? Minden, amit megérint, arannyá válik. A tudomány nem fél ezektől a dolgoktól. Az igazság előbb vagy utóbb kiderül

– mondta a veterán tudós, aki szerint a türelmes és alapos kutatás tisztázni fogja a hidrideket.

(Science)

(Borítókép: ClaudeLux/Getty Images Hungary)



  • Hírek
  • Hírek