Több száz űreszköz nyugszik a Föld űrtemetőjében
További Tech-Tudomány cikkek
Ahhoz, hogy elképzeljük, merre található a Nemo-pont, először is meg kell ismerkedjünk az elérhetetlenségi pólusnak nevezett földrajzi kifejezéssel. Ha a szárazföldet vesszük alapul, az elérhetetlenségi pólus az a pont, ahonnan a legmesszebb van a tenger. Ázsia esetében ez a hely Mongóliától nyugatra található, és mintegy 2500 kilométerre esik a legközelebbi tengerparttól. Afrika esetében a távolság 1814 kilométer. A legérdekesebb elérhetetlenségi pont az Antarktiszon van: mivel a Déli-sarkot már korábban felfedezték, a szovjet felfedezők ezt a pólust foglalták be és jelölték meg Vlagyimir Iljics Lenin Moszkva felé néző mellszobrával.
Elérhetetlenségi pólus azonban nemcsak a szárazföldön, de az óceánon is létezik: aki itt esik a vízbe, annak kell a legtovább úsznia a legközelebbi szárazföldig. Ez a Nemo-pont, Új-Zélandtól ötezer kilométerre keletre.
Ezt a pólust Hrvoje Lukatela horvát–kanadai mérnök határozta meg és nevezte el 1992-ben kedvenc gyerekkori Verne Gyula-regényének főszereplőjéről Némó kapitányról. A Húsvét-szigetekhez tartozó Motunui, a Pitcairn-szigetek egyik lakatlan sziklája, és a Déli-sarkhoz tartozó Maher-sziget egyaránt 2688 kilométerre van innen.
A Nemo-pólus annyira messze van mindentől, hogy a megfelelő pillanatban az éppen áthaladó, 400 kilométer magasan keringő Nemzetközi Űrállomás a legközelebbi emberlakta hely. Ezzel meg is érkeztünk a helyszín egyik különleges rendeltetéséhez: itt található a Föld bolygó egyetlen űrtemetője.
Űrállomások a tengerben
1971 óta legalább 263 különböző űreszköz zuhant erre a területre. Itt nyugszik az amerikai Skylab, a kínai Tienkung–1 és az egykori Szovjetunió űrállomásai, a Mir és további hat Szaljut, több mint száz szeméttel megrakott Progressz teherűrhajóval, az Európai Űrügynökség és a Japán Űrügynökség teherűrhajóival, és egy SpaceX Falcon–9-essel együtt. Ahhoz, hogy az űrtemetőben nyugodhasson, az eszköznek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy ne égjen el a légkörben.
Ide fognak leérkezni működése végén a Nemzetközi Űrállomás darabjai valamikor 2030 után.
Bár az ENSZ űregyezménye értelmében az űrből lezuhanó dolgok eltakarítása az azokat feljuttató országok felelőssége, ennek betartatása, vagy a lezuhanó roncsokból szivárgó hidrazin környezetpusztító hatásának felméréséhez is megfelelően elérhetetlen a Némó, vagy legalábbis ide eljutni és takarítani több szennyezéssel járna, mint meghagyni űrtemetőnek. A kincskeresőknek is komoly kihívással kell szembenézniük itt: 22 millió négyzetkilométernyi, átlagosan 4000 méter mély óceánnal.