Ötvenezer éves vírust támasztottak fel a tudósok

Jean-Marie Alempic francia mikrobiológus és kollégái 48 500 éve fagyott vírust fedeztek fel Szibéria örökké fagyos területén. A Pandoravirus yedoma nevű vírust a jakutföldi Jukecsi Alasz tóból emelték ki.

A francia kutatók jégben hibernált mikroorganizmusok fertőzőképességét vizsgálták. Tudományos lapban még nem közölt eredményük, hogy a pandoravírus az eddigi legöregebb „felélesztett” és fertőzőképessé tett vírus.

A hírrel kapcsolatban a vírusokat övező megalapozott félelmek miatt teljesen megalapozatlan részletek is előkerültek. A felfedezést zombivírusnak nevezték, holott zombifikációt nem okozott, és ő maga is fagyott volt. A nevéből fakadóan felmerült, hogy felnyitották vele Pandóra szelencéjét, amiből sorscsapások röppennek ki. Előkerült továbbá Baba Vanga, a vak látnok, aki Szibériaból induló járványt jósolt az idei évre.

A francia tudós egy teljesen más, ugyanakkor teljesen hasonló fenyegetésre hívta fel a figyelmet: arra, hogy a globális felmelegedés miatt felolvadó sarki jégből előre nem látható módon növényeket és állatokat érintő eddig ismeretlen ősi ragályok kelhetnek lábra.

Mamutinfluenza

A jégből visszahozott vírust egyébként vízben élő fertőzött amőbákban találták és miután újra fertőzőképessé tették őket, továbbra is az általuk kedvelt amőbákra jelentenek fenyegetést, az emberre nem. Maga az amőbavírus csak a legrégibb a tizenhárom felfedezettből, amik közül kilencet több tízezer évesnek gondolnak, és van közöttük mamutszőrön talált vagy fagyott szibériai farkas beleiből származó is.

A felmelegedés miatti olvadás teljesen ismeretlen baktériumok tömegét is életre kelti, de ha kórt is okoznak, biztosan nem olyan ellenállók az antibiotikumokkal szemben, mint a modern bacik. A Kaliforniai Egyetem virológusa, Eric Delwart viszont a vírusok felélesztésével kapcsolatos tapasztalatai alapján úgy vélte, hogy ha a legegyszerűbb mikroszkóppal is látható óriási pandoravírus túlél fagyott állapotban, az emlősöket fertőző kisebb és egyszerűbb vírusok évmilliók után is visszatérhetnek jégből. Ez akkor fenyegethet egy újabb világjárvánnyal, ha ugyancsak a klímaváltozás következményeként az Északi-sark jelenleg ötmilliósra becsült népessége megnő.

Szibéria nagyon gyorsan melegszik

Szibéria az egyik leggyorsabb ütemben melegszik a Földön, körülbelül négyszer gyorsabban, mint a globális átlag. Az elmúlt nyarak alatt sokszor pusztítottak itt erdőtüzek és volt 38 Celsius-fokot elérő hőmérséklet is. És a permafroszt – a talaj, amely annyira kihűlt, hogy még nyáron is fagyott marad – gyorsan olvad. Ez azt jelenti, hogy az évezredek óta elzárt élőlények most felszínre kerülnek, mivel a talaj felszínén a hosszabb ideig tartó olvadás lehetővé teszi, hogy az alatta rekedt tárgyak feljebb emelkedjenek.

A kutatók szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy az emberek emberi vagy állati tetemekbe botlanak, különösen Oroszországban, amelynek északi része sűrűbben lakott, mint más országok sarkvidéki régiói. A kutatócsoport a minták egy részét Jakutszkban gyűjtötte össze, amely a régió fővárosa és a bányászat felfutása miatt Oroszország egyik leggyorsabban növekvő városa.

Egy 2016-os lépfenejárvány egy távoli szibériai falut sújtott, és egy 75 éves rénszarvastetemmel hozták összefüggésbe, amely a fagyott talajból került elő. A lépfene azonban, amely nem vírus, nem csak Szibériában fordul elő, és nem valószínű, hogy széles körű járványt okozna.

Sok virológus azt mondja, hogy a permafrosztból származó vírusoknál jobban aggódnak az emberek között keringő kórokozók miatt. Az emberekben betegséget okozó vírusok nem valószínű, hogy túlélnék a permafroszt felszíni szintjén zajló ismételt kiolvasztási és fagyási ciklust. A globális felmelegedéssel összefüggésbe hozott szúnyogok és kullancsok terjedése pedig egyes szakértők szerint nagyobb valószínűséggel fertőzi meg az embert kórokozókkal.

(Nature World News, ScienceAlert)

(Borítókép: Szibériai táj. Alekszej Oblov / Getty Images)