Franciaország reméli, Európa felveheti a versenyt az olyan vállalatokkal, mint a Google
„Az Európai Parlament álláspontja a – jelenleg tárgyalás alatt álló – mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabályban túl szigorú, ez a túlszabályozást kockáztatja” – mondta el a Politicónak Jean-Noël Barrot digitalizációért felelős francia miniszter.
Példaként említette a Google döntését, hogy nem indítja el Bard nevű chatbotját az Európai Unióban: „Nem az a cél, hogy Európán kívüli párbeszédrendszerek jöjjenek létre Európában, hanem az, hogy az európaiak fejlődjenek. Figyelnünk kell azonban a trendeket, és mindenképp el kell kerülnünk, hogy Európa lekerüljön a technológiai világtérképről”.
Ami a Big Techet illeti, Franciaország korábban a szabályozás keménykezű oldalán állt, például az EU előtt igyekezett új szabályozásokat kivetni az amerikai gigacégekre, valamint a tartalom előállítására vonatkozó törvények tömkelegével rukkolt ki.
A mesterséges nyelvi modellek esetében – amely olyan eszközökre utal, amelyek képesek új tartalmakat, például szöveget vagy képeket létrehozni súgók segítségével – egészen más a hangnem.
Franciaország abban bízik, hogy a saját cégeik támogatásával felvehetik a versenyt az olyan vállalatokkal, mint a Google és az OpenAI, a ChatGPT mögött álló cég. A Mistral AI nevű francia startup, amelyet a Google-től és a Facebooktól érkező francia mérnökök alapítottak, állítólag 100 millió eurót gyűjt a ChatGPT-hez hasonló modellek kifejlesztésére.
Májusban a G7-országok úgy döntöttek, hogy munkacsoportot indítanak a generatív mesterséges intelligencia kifejlesztésére, amely a kormányzásra, a szerzői jogokra, az átláthatóságra és a külföldi információmanipulációra adott válaszlépésekre összpontosít.