Ismét életre utaló nyomokat találtak a Vénuszon

Tovább folytatódik a vénuszi élettel kapcsolatos tudományos vita, miután a Cardiffi Egyetem munkatársai friss tudományos dolgozatban igazolják, hogy a bolygó légköre életre alkalmas lehet.

Jane Greaves és csapata még 2020-ban állt elő felfedezésével, hogy a Vénusz légkörében az élet jelének tekinthető anyagot, foszfint mutattak ki. Akkor a tudományos közvélemény kis túlzással felmosta velük a padlót, például azért, mert a légkörből szinte teljesen hiányzik a víz.

Greavesék azonban nem adták ilyen könnyen magukat, hanem újabb megfigyelésekkel folytatták a nyomozást.

Élet az égben

A probléma alapja, hogy a Vénuszt sokáig a Föld kedves testvérének gondoltuk, utóbb kiderült, hogy mi sem áll távolabb a valóságtól. A Vénusz felszíne közel ötszáz fokos, a légköri nyomás a földi százszorosa, ráadásnak mintegy 1300 aktív vulkán is van rajta. A bolygó minden szinten végzetes, ennek ellenére vannak, akik a Marsnál jobb kolonizációs célpontnak gondolják, mivel könnyebb odautazni, 50-60 kilométeres magasságban a földihez hasonló nehézkedés és hőmérséklet mellett lehet a légkörben lebegni. Ha Lando Calrissian-féle felhővárost építenénk, már csak azt a problémát kell valahogy áthidalni, hogy 

Az említett légköri régiót a legendás csillagász és asztrobiológus, Carl Sagan is élhetőnek gondolta. A tényleges helyzettel kapcsolatban csak most bontakozik ki a vita. 

Jane Greaves és munkatársai eredetileg a hawaii James Clerk Maxwell teleszkóp (JCMT) adataiból dolgoztak. Az újabb elemzéshez a nyugat-virginiai Green Bank teleszkópot és a sokkal hatékonyabb új detektort kapó JCMT megfigyeléseit használták – összesen 140-szer több adatot vizsgáltak. Az új műszerek a kén-dioxid és félnehézvíz (ami egy oxigénből, egy hidrogénből és egy nehéz hidrogénből, vagyis deutériumból áll) mennyiségét is kimutatták.

A foszfin a friss adatok szerint a vénuszi éjszaka és nappal vonalán figyelhető meg, ami arra utal, hogy az anyag az éjszakából a nappali légkörbe kerülve lebomlik. A kutatók ugyanakkor ammónia jelenlétét is kimutatták. Az ammónia ugyancsak potenciális biológiai nyom, a spekulációba illesztve a savas környezet élhetővé alakításában játszik fontos szerepet.

Nem tudjuk, hogy keletkezik foszin vagy ammónia a Vénusz oxigénes légkörében. Persze azt sem tudjuk, hogy földi élet miért állítja elő. Legyen az pingvinkaka vagy a borz bélrendszere, a baktériumok foszfint termelnek, nem tudjuk, miért

– mutatott rá a kutatásban részt vevő Dave Clements asztrofizikus a space.com-nak.

A foszfin és ammónia jelenlétére prózaibb magyarázat is létezhet – például vulkáni tevékenységből származhat. Ezek a gázok előfordulnak a Jupiteren és Szaturnuszon is, bár ezek gázbolygók, ahol a hidrogénes légkörben nem számítanak meglepetésnek.

Ha oxigénes légkörben vagy, mint a Vénusz vagy a Föld, minden az oxigénhez kapcsolódik. Amint szabad hidrogéned van, reagálni fog valamivel, aminek köze van az oxigénhez. Az ammónia keletkezésének kémiai útvonalait nem tanulmányoztuk annyit, mint a foszint, de arra számítok, hogy pontosan ugyanolyan probléma

– vélekedett Clements. A szakember szerint lehetséges, hogy a légkörben bekövetkező fotokémiai folyamatok is felmerülhetnek magyarázatként, de ebben az esetben olyan reakcióról van szó, amivel még nem találkoztunk sem a természetben, sem laboratóriumban.

Clements és Greaves hamarosan a brit Királyi Csillagászati Társaság előtt ismerteti eredményeit, nem annyira szenzációként, mint inkább annak bizonyításaként, hogy állításuk nem őrültség.

Felmerült, hogy az Európai Űrügynökség JUICE kutatószondája a Jupiter jeges holdjai felé igyekezve végezhetne megfigyeléseket, miközben a Vénusz közelében gravitációs gyorsítást végez. Erre azonban kevés esély van, Clementsék alkudoznak róla, de a mérnökök nem akarják útközben bekapcsolni a tudományos műszereket.

Ha az európaiak nem engednek, döntő tudásra legközelebb valamikor a 2030-as években tehetünk szert, amikor a NASA küld szondát a Vénusz légkörének felderítésére.  

(Futurism, space.com)