Rájöttek a tudósok, mitől remegett a Föld tavaly kilenc napig

2023 szeptemberében szokatlan vibrációt mértek a világ egy sor szeizmológiai mérőállomásán. A remegést nem földrengés okozta, ahhoz túl sokáig – kilenc napig – tartott. Sok tudósban felmerült, hogy talán elromlottak a műszerek. A közel egy éve tartó nemzetközi kutatás végül kinyomozta, mi történt, és a Science hasábjain publikálták a megoldást.

A hosszan tartó szeizmikus jeleket Németországtól Alaszkáig érzékelték, a 17 ország 69 tudósából álló csapat a méréseket és műholdas képeket elemezve végül Grönland elhagyatott keleti partján megtalálta az anomália forrását, ahol ugyanebben az időben nyoma veszett a sziklás tengerpart egy nagyobb darabjának.

A Földet megrázó esemény a grönlandi Dickson-fjordban található gleccser olvadása miatt bekövetkezett földcsuszamlás volt. Egész pontosan a gleccser végénél álló, 1200 méter magas hegy oldala omlott le szeptember 16-án. Az 540 méter mély vízbe zuhanó hatalmas mennyiségű szikla és jég több mint 200 méter magas hullám keletkezésével járt, ami a tíz kilométer hosszú öböl partjai között oda-vissza pattanva az egész fjord vizét megrengető állóhullámokká alakult.

Ez az úgynevezett tóingás 90 percenként vonult végig oda-vissza a fjordon. Bár a víznek ez a mozgása rég ismert, a kutatók nem gondolták, hogy napokig eltarthat.

Mit rejt a víz

A szeizmikus jel elemzése segíthet a kiváltó folyamatok megértésében, eredményesebb monitorozáshoz vezethet a jövőben. Ha nem tanulmányoztuk volna szeizmológiai szempontból, talán nem is tudunk róla, hogy valami megingatta a fjordrendszer vizét

– mutatott rá Angela Carrillo-Ponce, a német GFZ geológiai kutatóközpont munkatársa.

Korábban már megfigyeltek a gleccserekben kialakuló, jégcsuszamlások okozta, elhúzódó rengéseket, de a tavaly szeptemberi eset jóval hosszabb volt ezeknél. Carrillo-Ponce elmondta, hogy felszabaduló energia mértékét meg tudták becsülni, de a földcsuszamlás okát utólag nem tudják egyértelműen megmondani.

Klímacunami

Az Északi-sark környékén és vele együtt Grönlandon négyszer gyorsabb a felmelegedés, mint a globális átlag, és ennek sajátos és életveszélyes következményei vannak. Az olvadás miatt egyre inkább instabillá válnak a grönlandi partfalak és hegyoldalak. A kisebb-nagyobb földcsuszamlások egyáltalán nem ritkák. 2017-ben a nyugat-grönlandi Karrat-fjord közelében fekvő Nuugaatsiaq faluban mosott el négy embert a házával együtt a szökőár. Máskor a száz méternél magasabb megacunamik hullámait a több ezer kilométerre fekvő európai partoknál is észlelték.

A szakemberek szerint logikus feltételezés, hogy a most felderített eseményhez hasonlókkal gyakrabban találkozunk a közeljövőben. Már csak azért is, mert efféle fjordokkal tűzdelt vidékek nem csak Grönlandon, de Alaszkában, Kanadában és Norvégiában is vannak.

Ami a Dickson-fjordban kialakult megacunamit illeti, abban senki sem sérült meg. Pár történelmi emlékhelyet és egy lakatlan katonai létesítményt söpört el a víz. Ugyanakkor itt halad egy viszonylag forgalmas tengeri sétahajós útvonal is – nagy szerencse, hogy az eset idején nem járt itt hajó, ami találkozhatott volna a száz méteres hullámokkal.

(Science, SciTechDaily)