Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét

A Loughborough Egyetem munkatársai, dr. Vitor Castro, Tom Jackson és Ian Hodgkinson professzorok ökonometriai modellje szerint a globális informatikai infrastruktúra jelenlegi pályája egy „adat ítéletnap” felé tart, amikor energiaigénye meghaladja a rendelkezésre álló energia mennyiségét. Az adatközpontok energiafogyasztása már 2025-ben több lesz, mint a rendelkezésre álló megújuló energia. A jelenlegi növekedési ütem mellett 2033-ban találkozik az adatgazdaság a teljes energetikai rendszer kapacitásának határaival.

Az emberi civilizáció által termelt és feldolgozott adatok mennyisége folyamatosan gyorsuló tempóban növekszik. Az adatközpontok ma már több energiát fogyasztanak, mint a 68 millió lakosú Egyesült Királyság. Eközben az adatközpontokba kerülő adatok 65 százaléka úgynevezett sötét adat, amit keletkezését követően csak egyszer használnak fel, aztán elfelejtődik. 

Ez nem csak technikai, hanem társadalmi kihívás. A fogyasztásalapú növekedésről fenntartható fejlődésre kell átállnunk, amelyek igazodnak a környezeti korlátokhoz

– hangsúlyozta dr. Castro.

A szakemberek arra szólították fel a döntéshozókat és a vállalatok képviselőit, hogy haladéktalanul kezdjenek egyeztetéseket a válság elkerülése érdekében, és ezzel lényegében nyitott kapukat döngetnek. A megelőző évtized során az algoritmus imamalmokat pörgető kriptovalutákon aggódtunk, de ez semmi ahhoz képest, amit a 2022 novemberében bemutatott ChatGPT nyomán turbó fokozatba kapcsoló mesterségesintelligencia-forradalom jelent. Ez olyan befektetési és adatközpont-építési lázat indított, amelynek a potenciálisan negatív energetikai következményeiről szóló figyelmeztetéseivel a szélesebb nyilvánosság is egyre többször találkozhat. 

A Nemzetközi Energiaügynökség idei jelentése szerint az adatközpontok 2022-ben még a globális kereslet 2 százalékát jelentették, de fogyasztásuk 35 és 128 százalékkal növekedhet 2026-ra, ami a szerényebb esetben évi egy Svédország méretű, az erősebb forgatókönyv esetén 

A kortárs csevegő mesterséges intelligencián lefuttatott keresés tízszer annyi energiát fogyaszt, mint egy hagyományos Google keresés. Ha már a Google szóba került, a Nemzetközi Energiaügynökség kimutatásainál is árulkodóbb, hogy a keresőóriás bevallotta, hogy az elmúlt 5 évben 48 százalékkal nőtt a karbonlábnyomuk. A vállalat már a következő lépésen dolgozik és hamarosan fél tucat mini atomreaktort építtet energiaigénye fedezésére – ezek várhatóan az előrevetített ítéletnap idejére kezdenek működni.

A brit tudósok által leírt ítéletnap ha nem is világvége, mint inkább egy piaci lufi kipukkanása lesz, amilyen annak idején a dotkom bukás volt. A kérdés már csak az, hogy eljutunk-e eddig a pontig, mivel a mesterséges intelligenciába áramló pénzek és a cégek potenciális értéke már most is az elszállás jeleit mutatja, miközben egymás után jönnek a hírek arról, hogy az OpenAI, a Google vagy az Anthropic új produktumai nem annyival okosabbak, mint amennyivel a modell mérete alapján lenniük kellene. Az a konjunktúra, amiről az ítéletnaphoz vezető görbe elrugaszkodott, számos jel szerint nem fog kitartani.

(TechXplore)