A következő járványért a világűrt is okolhatjuk, felturbózza a vírusokat
További Tech-Tudomány cikkek
-
Garantáltan hátast dob a Microsoft böngészőjének új funkciójától - Hatezer milliárd forintnak megfelelő dollárt loptak el tavaly kiberbűnözők az Egyesült Államokban
- Egyszerre rémisztő, sokkoló és előremutató, ami az araboknál történik
- 20 éves a YouTube, megdöbbentő adatokat közöltek a vezetők
- Sikeresen tesztelték a BME-n Magyarország első többcsomópontos kvantumalapú titkosító hálózatát
Egy új kutatás megállapításai szerint az univerzum felől érkező egyre több sugárzás lehet a felelős a járványokért is.
A közép-afrikai Tanganyika-tó a világ hatodik legnagyobb tava, de mivel rendkívül mély, ha a benne található édesvíz mennyiségét nézzük, a második legnagyobb a Bajkál-tó után. 2-3 millió évvel ezelőtt váratlanul új vírusok jelentek meg a vízben, jelentős halpusztulást okozva. A Kaliforniai Egyetem munkatársa, Caitlyn Nojiri úgy véli, ennek kozmikus okai voltak.
Az asztrofizikus-hallgató Nojiri szerint az esemény egy 2,5 millió évvel ezelőtt a Naprendszer közelében bekövetkezett szupernóva-robbanás következménye, amely erős sugárzással bombázta a Földet.
A szupernóva-robbanás a csillagok élete végén következik be. Amikor a fényt és energiát biztosító fúziós üzemanyag elfogy, a csillag anyaga a magba zuhan, és hatalmas energiájú robbanás következik be. Ez nehéz elemek keletkezésével, hatalmas fénnyel és sugárzással jár, ezért közelsége potenciális veszélyt jelent az élővilágra. A Föld nagyjából egymilliárd évente találkozik egy ilyen eseménnyel, de hogy a biztos távolság száz vagy tíz fényév, az egyelőre spekuláció tárgya.
A friss beszámolók szerint a légkör viszonylag ellenálló, és jól szűri a százszorosára erősödő kozmikus sugárzást.
Hogy ez elegendő-e, arról a tanganyikai halak mesélhetnének.
A kaliforniai kutatók egy közeli csillagrobbanás jellegzetes kémiai nyomát, egy radioaktív vasizotópot mutattak ki a Tanganyika-tó üledékében egy 2,5 millió évvel ezelőtti időnek megfelelő rétegben, és egy másikat egy 6,5 millió évvel ezelőttiben. A modellek alapján a régebbi izotópok akkor kerültek bolygónkra, amikor a Naprendszer belépett a Lokális Buboréknak nevezett, ritkább anyagú térbe, és áthaladtunk a buborék külsejét képező, csillagporban gazdag régión.
A vírusok evolúciójával jár
A közeli szupernóva-robbanással már a buborék belsejében találkoztunk, és a modellek alapján elmondható, százezer évig tartó megemelkedett sugárzással járt. Nojiri gondolatmenete szerint ugyanakkor a nagy energiával becsapódó részecskék, amelyek képesek kettétörni egy DNS-molekulát, a mutációk elszaporodásával jártak együtt. Ez a vírusok evolúciójának felgyorsulásával új vírusok megjelenéséhez és terjedéséhez vezetett.
Ami minket illet, kozmikus sugarak, bár ritkábban, de csillagrobbanás nélkül is érkeznek a bolygó felszínére. A világot legutóbb felforgató koronavírus-járványt az amerikai hírszerzés egy kínai biolabor eredményének vélte, azzal a kitétellel, hogy a természetes eredet is ugyanolyan helytálló lehet. A potenciális megoldások közé így ezután felírható az űrből érkező sugárzás is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
