Már chipet tervezett a mesterséges intelligencia, ami működik is

Egy gépi tanulórendszer tervezett működő, vezeték nélküli kommunikációt lebonyolító chipet a Princeton Egyetemen. Ilyen chipek ma már minden olyan eszközben előfordulnak, amelyek wifin vagy Bluetoothon keresztüli kapcsolódásra képesek. A különleges eszközt Kaushik Sengupta villamosmérnök professzor laboratóriumában állították elő. A szakemberek ugyan nem értik, mi micsoda rajta, de működik, és nem is akárhogy.

Az áramkörök véletlenszerűnek tűnnek. Az emberek nem igazán érthetik

– vélekedett az eredményről Sengupta professzor.

A Nature Communications hasábjain közölt beszámoló szerint a mesterséges intelligencia úgynevezett inverz szintézist végzett. Ez annyit jelent, hogy a munka abból indult ki, hogy milyen végeredményt, milyen működésekre képes chipet szerettek volna kapni, a gép pedig ezekhez igazodva dolgozta ki a terveket. A végeredmény az lett, amit kértek: az elektromágneses struktúrák optimalizálása nyomán a chip a teszteken jobban teljesített az emberek által tervezetteknél. Igaz, az áramkörök ránézésre leginkább egy elátkozott Super Mario-pályára emlékeztetnek.

Sengupta hangsúlyozta, hogy a laboratóriumában működő rendszer nem az eddig ismert chiptervezés vége, csupán egy eszköz. A professzor rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia náluk is úgy viselkedett, mint egy bármit bekamuzó ChatGPT, és addig hallucinált működésképtelen tervrajzokat, amíg meg nem találta a működő megoldást.

Vannak csapdák, amelyeket még mindig a tervezőknek kell korrigálniuk. Nem az a lényeg, hogy az emberi mérnököket leváltsuk. A lényeg, hogy a termelékenységet fokozzuk. Az emberi elme leginkább alkotásra és új találmányok létrehozására való, a hétköznapi favágást az ilyen eszközökre bízhatjuk

– vélekedett Sengupta.

Ez annyit jelent, hogy a chipen látható apróbb szerkezeteket felhasználhatják későbbi vezeték nélküli chipek tervezésénél, amennyiben sikerül értelmezni őket. Mindez persze egy olyan jövőre nyit ablakot, ahol olyan technikát használunk, amelynek működését egyetlen ember sem érti. Ahogy a közkedvelt sci-fi író, Arthur C. Clarke fogalmazott: a kellőképpen fejlett technika megkülönböztethetetlen a varázslattól.

Összecsapnak fejünk felett a tranzisztorok

Ha chipek fejlődéséről van szó, akkor általában a Moore-törvény ugrik be. Ez Gordon Moore-tól, az Intel néhai alapítójától származik, aki 1965-ben megállapította, hogy az integrált áramkörökben található tranzisztorok száma kétévente megduplázódik. Ez természetesen egyre erősebb számítógépeket jelent, de van egy pár dolog, ami túlmutat a törvény hatályán, mégis összefügg vele.

Az első mikrochipeket kézzel rajzolták, de a hatvanas évektől már ipari eszközöket és szoftvereket használtak erre a célra. Pár évtizeddel később elkezdték szimuláción ellenőrizni a chip működését, mielőtt egy prototípus legyártására költöttek volna. Ma az Nvidia és az Apple erősebb chipjein százmilliárd tranzisztor található. A probléma az összetettség: a lehetséges konstrukciók permutációinak száma a végtelenhez tart, ötletszerűen sokszorozunk dolgokat, de semmi sem tudható arról, hogy az adott elrendezés hogyan viszonyul a lehetséges legjobb megoldáshoz.

Avi Loeb, a Harvard professzora felvetette, hogy a mesterséges intelligenciát inkább érdemes idegen civilizációnak tekinteni, mintsem az emberi gondolkodás valamiféle utánzatának. Lehetséges azonban, hogy amit látunk, még ennél is furcsább: 

A technológiai szingularitás koncepciója a modern számítástechnika atyjától, Neumann Jánostól ered. Lényege, hogy a fejlődés gyorsulásával az emberiség egy ponton elveszíti uralmát a technika felett. Ez egy ember felett álló szuperintelligencia megjelenésével jár, és következményei beláthatatlanok. 

Az említett szuperintelligencia még odébb van, a megjelenését az évszázad közepére jósolják. Az elméletek szerint azonban a hozzá vezető út az, hogy a mesterséges intelligencia képessé válik önmaga fejlesztésére és jobbítására, például hatékonyabb hardvert tervez. A szóban forgó princetoni chip ezen a téren nem egyedülálló és nem is az első fecske. A Google DeepMind már 2020-ban publikált dolgozatot arról, hogyan használják a mesterséges intelligenciát a chiptervezésben. Jelenleg a ChatGPT-vel versenyző termékük, a Gemini is ilyen chipekre épített kártyákon fut.

Kérdés, hogy az embereket ki lehet-e zárni a folyamatból? Egyelőre úgy tűnik, túlzottan szeretünk alkotni. A mesterséges intelligencia 2024 végén már széles körben bevetett, termelékenységet sokszorozó eszköz a chiptervezésben, és lehetőséget ad az észbontóan bonyolult, architektúra szintű tervezésre. Ezekkel órák alatt összeáll, ami korábban hetekig tartott volna, fél évre rövidül egy fél évtizedes fejlesztés. Ilyenre példa, amikor egy modern személyautóba épített 200 különböző chipet kiváltanak a járműben egyes zónákért felelős féltucat chipből álló rendszerrel.

(The Engineer, Nature Communications, New Atlas)