Megfejtették, hova tűnnek a gyerekkori emlékeink

Bár életünk korai szakaszában csupa fontos dolgot tanulunk meg a járástól a nyelvig, az emberek nem tudnak három-négy éves koruknál korábbi emlékeket felidézni. Ez a jelenség gyermekkori amnézia néven ismert, és Sigmund Freud úgy gondolta, ezek az emlékek azért nem elérhetők, mert elfojtjuk őket. A korszerűbb tudományos vélekedés az volt, hogy nem annyira az elfojtás az ok, hanem az, hogy serdülőkorig fejlődik és érik az agy, a legkorábbi emlékeket ezért igazából nem is tudja rendesen rögzíteni.

A Yale Egyetem munkatársainak friss kutatásai ugyanakkor arra jutottak, hogy ez az elképzelés téves. A csecsemőknek is vannak emlékeik, csak nem egyszerű őket kutatásokba bevonni.

Az ilyen emlékeket epizodikus emlékeknek nevezzük, és jellemzően könnyen el tudjuk mesélni őket valaki másnak. Ez viszont nem fog menni csecsemőkkel, akik még nem tanultak meg beszélni

– mutatott rá Nick Turk-Browne pszichológusprofesszor, a kutatás szerzője.

Kacsamesék

A Dublini Egyetem kutatói 2023-ban publikált kutatásukban megállapították, hogy egereknél is létezik gyermekkori amnézia. A kölyökkorban kapott másik ingerhez társított elektrosokkot elfelejtették, optogenetikai eljárással azonban nemcsak megfigyelték, hogy az emlék megmaradt, de aktiválni is tudták.

A csecsemők esetében az agy genetikai manipulációjáról, sőt az elektrosokkról is le kellett mondaniuk a kutatóknak, így maradt a viselkedés megfigyelése és a mágneses képalkotás. Az fMRI-vizsgálatot rendkívül megnehezíti, hogy a babák figyelme rövid, és nem szokásuk egy helyben maradni. Nick Turk-Browne és munkatársai azonban a szülők aktív bevonásával és némi kitartással sikeresen megfigyelték 26 kisgyerek és csecsemő agyműködését.

Indulásként kidolgoztak egy módszert, amellyel igazolható volt a gyermeki emlékezet működése. Ehhez különböző képeket mutattak az alanyoknak. Amikor az ábrák sorában megjelent egy korábban látott kép, a gyerekek kimutathatóan több ideig nézték, pusztán azért, mert megismerték.

Minták és epizódok

Amikor a gyerekek az fMRI-ben végezték a feladatot, láthatóvá vált, hogy az ismerős kép megtekintésével töltött idő egyenesen arányos volt a hippokampuszban mérhető aktivitással. A hippokampusz az agy emlékezésért felelős területe – a Yale kutatói lényeges részleteket is felismertek a terület működésében.

Az aktivitás a hippokampusz tarkó felé eső posteriori részén volt megfigyelhető, ugyanott, ahol a felnőtteknél az epizodikus emlékezet aktiválódik. Ez csak egyéves kor körül jelent meg, előtte a hippokampusz homlok felé eső oldalán láttak erősebb tevékenységet. Ez az állatkísérletekből ismerős, archaikusabb statisztikai emlékezet helye. A statisztikai emlékezet a valóság általánosító képét és mintázatait tartalmazza. A fények és az asztalok alapján a statisztikai emlékezet tudja, hogy étteremben jártunk és ételt rendeltünk, az epizodikus emlékezet pedig tudja, hogy milyen volt a Richelieu-szórottas.

A statisztikai tanulás a bennünket körülvevő világ szerkezetének megismerését szolgálja. Ez alapvető a nyelv, látás, fogalmak elsajátításában. Érthető tehát, hogy a statisztikai tanulás előbb kezd működni, mint az epizodikus emlékezet

– magyarázta Turk-Browne.

A lényeg, hogy az elveszettnek hitt emlékek nem vesztek el, már jóval azelőtt ott vannak, hogy a gyerekkori amnézia elfedné őket. Bár nem tudjuk, hogy miért nem vagyunk képesek felidézni őket, több tipp is létezik. Az egyik, hogy nem alakulnak tartós emlékekké, és idővel ki is kopnak. A másik lehetőség, hogy az emlékek megmaradnak, csak az agy nem fér hozzájuk. Turk-Browne szerint az utóbbiról lehet szó.

A professzor és munkatársa, Tristan Yates jelenleg a korai tartósságot vizsgálják egy olyan kísérlettel, amikor csecsemő szemszögéből felvett videókkal elevenítik fel a korai emlékeket. Az előzetes eredmények szerint ezzel a módszerrel megmaradnak a korai emlékek, mielőtt az iskoláskor elsöpör mindent. E megfigyelések és az állatkísérletek eredményei alapján ma már azt sem zárják ki, hogy ezek az emlékek hozzáférhetetlenségük ellenére felnőttkorban is megmaradnak.

(Ars Technica, Wikipedia, YaleNews)