Minden energiát fel fog falni a gépi szuperintelligencia

Volt egy idő, amikor franciásan túltolt fantasztikumnak tűnt, ahogy a Mátrix-filmekben a világot uraló, energiaéhes technika egyfajta zsebtelepként használta a tartályokban álmodó embereket. Évtizedekkel később a gondolat már nem hat ennyire bohókásan, mivel kissé hasonló jövőt vázolt fel az amerikai képviselőház kereskedelmi és energiaügyi bizottságának Eric Schmidt.

Amire szükségünk van önöktől, az az energia, minden formában, legyen az megújuló, nem megújuló, bármilyen. Elérhető kell legyen, méghozzá gyorsan

– fogalmazott. Schmidt szerint a mesterséges intelligencia iparágának, amely jelenleg 3 százalékot használ, pár éven belül a teljes energiatermelés 99 százalékára lesz szüksége.

De mihez kell ennyi energia? Ahhoz, hogy az Egyesült Államok győzhessen Kínával szemben a gépi szuperintelligenciáért folyó versenyben. 

Eric Schmidt nem a mesterséges intelligencia alapító atyja, de nem is a vízióival riogató futóbolond. Inkább az egyik fő technológiai nagykutya a Gates és Musk közötti generációból, akinek a pályáját nehéz súlyos hiányok nélkül egy A4-es papírra sűríteni. Schmidt a Berkeley-n végzett, a Bell Labsben és a Zilognál dolgozott. Ő programozta a Lex lexikai elemzőprogramot. A nyolcvanas években a Sun Microsystemsnél lett vezető, ahol alelnökségig vitte, majd a kilencvenes években a Novell vezérigazgatója volt, mielőtt 2001-től 2017-ig a Google és az Alphabet egész korszakot meghatározó vezére lett.

Egy sor egyetemen és cégben volt igazgatósági tag, a Brit Birodalom lovagja, szerepelt a Dumb és Dumber című vígjátékban és a Szilícium-völgy című HBO-sorozatban, továbbá Gulfstream 650 magánrepülőjével a legdurvább környezetszennyező hírességek toplistájának vezetője. 

Ha egy másik ér előbb oda

A jelenleg a Relativity Space tulajdonosaként az űriparban utazó Schmidt arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy Kína komoly és veszélyes versenytárs a fejlett mesterséges intelligencia terén.

Mi történik, ha Kína éri el elsőként? Elképzelésünk sincs róla, hogy milyen lehet egy szuperintelligens ellenfél.

Schmidt szerint az amerikai elsőség megtartásához az energia-infrastruktúra nagyszabású fejlesztésére van szükség.

A tipikus atomerőmű 1 gigawattos. Ilyenből lesz 90. Azt mondjuk, hogy 90 gigawattra lesz szükség a következő 3-5 évben, hogy megtartsuk a vezetést

– hangsúlyozta, és arra is kitért, hogy stratégiai baklövés volt, hogy az Egyesült Államok kivonult a félvezetőgyártásból, mivel szükségük van hazai gyártókapacitásra.  

Ez nemzetbiztonsági kérdés. A szuperintelligencia közeledik. Kérdés, hogy mi formáljuk, vagy hagyjuk, hogy más tegye meg

– intett a szakember.

Ha a mesterséges intelligencia fejlődéséről van szó, az elképzelések tág szélsőségek között mozognak. Sokan világégést vizionálnak, a Meta fejlesztési vezetője szerint viszont túl sokat látunk a gépekbe, amik jelenleg egy átlagos macska képességeihez sem érnek fel. Nem világos, hogy évekre vagy évtizedekre vagyunk a szuperintelligens számítógéptől, de minél szakavatottabb egy megszólaló, annál inkább az a jellemző vélemény, hogy nagyon messze vagyunk a szuperintelligenciától.

Egyes elemzők szerint Schmidt nyilatkozata a riogatás egy speciális válfaját képviseli, amely során vállalatok felültetik a törvényhozókat,

Az említett szabályokkal kapcsolatban Schmidt és megszólaló kollégái világossá tették, hogy a túl szigorú szabályozás lassítaná az amerikai fejlesztéseket, és veszélyeztetné a dominanciát. Amint azt a Scale AI vezérigazgatója, Alexander Wang hangsúlyozta, nem szerencsés, ha az amerikai cégeknek különböző korlátok betartásával kell vesztegetniük az idejüket, miközben a kínai konkurencia elrobog mellettük.

Az egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia már most is rengeteg energiát igényel, és az említett atomerőművekből párat már a Microsoft, a Google és az Amazon is megrendelt magának.

(Ars Technica, Broadband Breakfast, Futurism)